Segítség, turistaveszély!

A túlterhelt fogadóterületeken a dübörgő üzlet mellékhatásokkal jár, amelyek roncsolják a környezetet, magukat a vonzerőket (nemzeti parkokat, műemlékeket), az emberi környezetet (Velence, Barcelona, Budapest Várnegyed, Belső Erzsébetváros, bulinegyed stb.).

Egyre többször olvashatunk a turizmusból származó előnyökről és a turisták okozta bosszúságokról; csak néhány példa:

A lakosság fellázadhat, itt-ott már történtek turistaellenes megnyilvánulások és történtek lakosságot védő elhamarkodott, túlzó turizmuskorlátozó intézkedések (utcalezárások, szabálysértők elleni megabírságok stb.).

Hazánk szerencsére érintett a kérdésben, azért szerencsére, mert ez azt jelenti, hogy az ország egyetlen nemzetközi szintű úti céljának, Budapestnek élénk a turizmusa.

Az UNESCO a világörökségek közül 54 helyszínt (pl. Bécs történelmi központját a szabálytalan építkezések miatt) veszélyeztetettnek tekint. A veszélyek között már a tömegturizmus is megjelenik. A veszély konkrét okai között első helyen az alkalmatlan menedzsmentrendszert, a helyi lakosságot és közösséget érintő változásokat (utóbbit mint a turizmus hatását) is listázzák.

Az alábbiakban az European Cities Marketing turizmusnövekedés kezelésére készített egyik kutatásának konklúzióját és lehetséges stratégiáját összegezzük (az European Cities Marketing Európa 38 országa 110 városát átfogó szervezet, célja e városok versenyképességének növelése).

10 lehetséges eszköz a turizmusnövekedés új menedzselésére az európai városokban:

Várostervezés újra – Figyelembe kell venni az urbanizáció folyamatait, a demográfiai, környezetvédelmi és egyéb kihívásokat. Vissza kell hozni a lakók szoros kapcsolatát városukkal, megerősíteni szociális összetartozásukat, büszkeségüket növelni, bátorítani részvételüket a helyi kultúrában, mert mindez növeli elégedettségüket és a turistákhoz is kedvezőbben viszonyulnak.

Partnerségépítés – A turizmus sokféle résztvevőjének érdekei, látásmódjai eltérőek, ezért folyamatos párbeszédre van szükség a helyi önkormányzattal, vállalkozókkal, a helyi lakosság egyesületeivel, ismertetve a stratégiai célokat.

Marketing újragondolva – A város élő, lélegző tér. Újra kell gondolni a marketing üzeneteket, melyeknek címzettjei ne csak a látogatók, de a helyiek is legyenek!

Túlterheltség csökkentése – Ha egy területen többen vannak (akár turisták, akár helyiek) mint a terület terhelhetősége, akkor intézkedéseket kell tenni. Ilyenek például a nyitva tartások, menetrendek meghosszabbítása, közös terek felújítása, gyaloglást gátló utcabútorok eltávolítása, takarítás időtervezése.

Technológiai újítások kihasználása – Mivel a turisták egyre gyakrabban online szervezik látogatásukat, a turizmus irányítási rendszereknek (TDM = Turisztikai Desztinációs Menedzsment) ezt ki kell használniuk és a további tervezéshez adatot kell gyűjteniük. A látogatók térbeli elhelyezkedésének, mozgásának követése (koncentrációkövetés) például mobilon mutatja a zsúfolt helyeket és időszakokat

Nevelés, tájékoztatás – A helyi lakosság mellett a belföldi és a külföldi látogatót is szükséges tanítani. Erre szolgál például a geoszenzitív üzenet: ha belép a turista egy zónába, a mobilapplikáció már küldi is a közösségi média üzenetét a viselkedési és egyéb szabályokról, szokásokról.

Együttműködés-irányítás – A számok növekedésével mind a lakók mind a látogatók lelkes használói a közösségi gazdaságnak. A rövid távú lakáskiadás(bérlés) pozitív és negatív hatásokkal jár, ezért különböző intézkedésekkel szabályozni kell a kínálatot.

Adók, korlátok – Ezek bevetése, beavatkozás a piac folyamataiba mindig ellentmondásos; az árak emelése, a különadó beszedése a vendégtől ellenállást hozhat. Az európai tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy ezek az eszközök elkerülhetetlenek, ha az épített és természeti környezet sérülését kell elkerülni. Tisztázandó az is, hogy a látogató megfizeti-e a közszolgáltatások piaci árát.

Mérés, monitoring – Csak az menedzselhető, ami mérve van. A fő mérhető teljesítménymutatók:

• helyi lakosságszám az adott zónában;
• hotel és más szálláshely ágyszám;
• ingatlan árak/négyzetméter;
• egy lakosra jutó vendégéjszaka;
• helyiek viszonya a turizmushoz (érzései, aggályai);
• látogatóelégedettség elemzés;
• a minőségi élményt csökkentő jellemzők;
• a fő látványosságok napi látogatói;
• a fő attrakcióknál a megszálló/napi kiránduló vendég aránya;
• online értékelések a tömegturizmus érintette területeken;
• városkártyák értékesítése, tekintettel a magterületen kívüli szolgáltatásokra is;
• tematikus élmények és magterületen kívüli túrák aránya.

Dialógus és konzultáció – A turizmusfejlődés nagy eredménye lehet, hogy összehozza az érdekelteket és integrálja a helyi közösségeket a turizmusfejlesztés témájához.

2018-ban a legfontosabb küldőpiacok közül Csehországból 5,2, az Egyesült királyságból 2,5, Romániából 7,2, Spanyolországból 12,2, Ukrajnából pedig 41,2 százalékkal több vendég érkezett Magyarországra. Kétszámjegyű volt a növekedés az ázsiai, az amerikai, az izraeli, és a kínai vendégéjszakákban is. A német turisták vendégéjszakái 0,5 százalékkal, az orosz alig 1 százalékkal nőtt. A szállodák szobakihasználtsága 2,0 százalékponttal, 61,3 százalékra emelkedett 2018-ban.

Karsai Árpád, a Turisztikai Tanácsadók Szövetsége alelnöke úgy véli, Magyarországnak meg kell fontolnia, és az érintett terepeken (bulinegyed, budai Vár stb.) ki kell alakítania a saját menedzsmentrendszerét. Az idő sürget, az utolsó pillanatban vagyunk. A Turisztikai Tanácsadók Szövetsége már gondolkodik a tömegturizmus kezelésének magyar modelljén.

Forrás: https://turizmus.com/szabalyozas-orszagmarketing/riado-turistaveszely-paradigmavaltas-elott-allunk-1159290, MTI, index.hu, 444.hu, portfolio.hu, napi.hu