Abe Sindzo japán miniszterelnök a kétoldalú kapcsolatok javítását kezdeményezte Hszi Csin-ping kínai elnöknél, amikor rövid megbeszélést folytatott vele csütörtökön a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő csoport (G20) szentpétervári csúcstalálkozóján.
A két államférfinak ez volt az első találkozója egymással. Abe decemberben lett kormányfő, Hszi pedig márciusban államfő.
„Abe kormányfő azt mondta Hszi úrnak, hogy a két országnak vissza kell térnie a kölcsönösen előnyös stratégiai kapcsolatok azon szintjéhez, amely a vitatott szigetek körüli feszültség kialakulása előtt volt tapasztalható, és tovább kell fejleszteniük ezeket a kapcsolatokat” – közölte pénteki tokiói sajtóértekezletén a japán kormány szóvivője. „Abe és Hszi kezet fogott, és ötperces beszélgetést folytatott egymással, ami rövid, de fontos volt” – tette hozzá Szuga Josihide szóvivő.
Hszi Csin-ping kifejtette Kína elvi álláspontját a kapcsolatok javításáról, aminek alapjául a négy kínai-japán politikai dokumentumot nevezte meg. Mindazonáltal úgy fogalmazott: a kétoldalú kapcsolatok előtt nehéz idők állnak, amit „nem szeretnénk látni” – áll a Hszinhua hírügynökség beszámolójában.
A kínai elnök hangsúlyozta, hogy Tokiónak megfelelő módon kell kezelnie olyan érzékeny kérdéseket, mint a Tiaojü-szigetek ügye vagy a történelem, amellyel nyíltan szembe kell néznie.
Peking Hszi szentpétervári útja előtt közölte, hogy a jelen körülmények között elfogadhatatlannak tartja a két ország első számú vezetőjének formális csúcstalálkozóját, mert – mint a külügyminiszter-helyettes fogalmazott – „egy kétoldalú vezetői találkozó nem csak fényképezkedésből és kézrázásból áll”.
Tokió többször kezdeményezett egy feltétel nélküli csúcsot, ami azt jelenti, hogy a Tiaojü(Szenkaku)-szigetek hovatartozásának kérdéséről nem kívánnak vitát nyitni. Peking ezt elfogadhatatlannak tartja.
A két ország viszonya tavaly szeptembertől a kelet-kínai-tengeri szigetcsoport hovatartozása miatt mérgesedett el, mivel Japán e szigetek többségét államosította. A két ország között azóta évtizedek mélypontjára süllyedtek a diplomáciai kapcsolatok, ami a gazdasági, üzleti életben is érezteti hatását.
(MTI)
Hozzászólok