Ázsia és Ausztrália Globális problémák, fenntartható fejlődés

Mi történt a Mekong folyóval?

Szigetek és zátonyok a Mekong medrében (fotó: https://thethaiger.com)
A hat országot összekötő Mekong folyó fontos szerepet tölt be Délkelet-Ázsiában közel 60 millió ember életében. A 4350 km-es hosszúságával a 11. leghosszabb folyó a világon. Az elmúlt hónapokban a folyó alsó szakaszán a vízének színe megváltozott.

A folyó halászata jelentős, továbbá a Mekong szállítja el a térség üledékét, amit aztán lerakva javítja a talaj termékenységét a gazdák nagy örömére. A sok üledék miatt sárgásbarna a folyó vize, azonban az elmúlt néhány hónapban az üledékterhelés csökkent, és az alsó Mekong vize szokatlanul akvamarin színűvé vált.

A színváltozásról először Észak-Thaiföldön számoltak be 2019 novemberében, és azóta ez a változás észlelhető a Mekong alsó szakaszán is. A fenti képek a laoszi Huay Xai város közelében kanyargó folyóról készültek. A bal oldali kép a sok üledéket szállító folyóról készült 2015. január 27-én, a jobb oldali felvétel mutatja a megváltozott színű folyót 2020. január 25-án. Az alábbi képek készítése között csak két év telt el.

A szakemberek szerint a színváltozás oka, hogy a folyónak rendkívül alacsony a vízállása, a víz lassan folyik és kevés üledéket szállít. (Egyesek szerint az utóbbi 60 év legalacsonyabb vízszintjére, más becslések szerint a század legalacsonyabb szintjére csökkent a folyó vízszintje.) A sekélyebb és tisztább víz serkentette az algák elszaporodását. A folyó lassúbb áramlása kevésbé zavarja az algák növekedését, több napfény juthat át a vízen, lehetővé téve mikroszkopikus algák elszaporodását a homokos meder alján. Helyi híroldalak arról számoltak be, hogy a túlságosan elszaporodott algák eltömítik a halászhálókat és megnehezíti a halászatot.

Az aszály és a vízerőművek felelősek

Az alacsony vízszintet valószínűleg az aszály és a folyóra épített vízerőművek gátjainak együttes hatása okozza. Az elmúlt néhány hónapban Mekongnak ezen a szakaszán nagyon kevés eső hullott, mintegy 20-30 százalékkal kevesebb, mint normál körülmények idején, december és február között. Ezen kívül a folyóra épített új gátak megváltoztatják a folyó természetes áramlását is.

Gátak a Mekong folyón (forrás: asiatimes.com)

Kambodzsa, Vietnám és Thaiföld gazdasági fejlődése miatt a régió villamosenergia-igénye továbbra is gyorsan növekszik.
Ázsia-szerte az országok több tucat új széntüzelésű erőművet építenek, hogy kielégítsék a növekvő energiaigényt, ugyanakkor aggodalmat kelt a szén szélesebb körű felhasználása az éghajlatváltozásra gyakorolt ​​hatása miatt. Bár a vízerőművek tisztább alternatívái a szénnek, azok szintén veszélyeztetik a környezetet.

A folyó alacsonyabb vízszintje miatt a folyó deltájában a sós vízszintje emelkedhet, veszélyeztetve a mezőgazdaságot. A gazdák költségei növekednek, mert a talajvíz szivattyúzására kell költeniük. Úgy tűnik, hogy ez már megtörtént, Laoszban a folyónak ez a szakasza inkább óceánkék, mint a szokásos, üledékekben gazdag sárgásbarna. Egyes területeken a sós víz 90 km-re is behatolt a szárazföldre, 20-30 km-nél távolabb az előző évekhez képest.

Mintegy 500 000 hektár területet veszélyeztet a szárazföldön a part menti területeken a tengervíz beáramlása. A tengervíz elsősorban a csatornákon keresztül hatol be a száraz évszakban, amikor a kevés csapadék miatt alacsony a folyó vízszintje (január-május). A sós víz ezután bejut a talajvízbe és a sósabbá váló talajban elpusztul a termés.

A cukornád-ültetvény a sós víz behatolásával pusztult el a Cu Lao Dung kerületben, Soc Trang tartományban 2015-ben (fotó: Nhan Dan New.)

Az aggodalmak ellenére Vietnám támogatja és finanszírozza egy 1410 megawattos vízerőmű megépítését a világörökség egyik helyszínén, a laoszi Luangprabangban.

Vietnámból azonban már érkeztek hírek az úgynevezett „környezeti- vagy klíma-menekültekről”, akik elmenekülnek a romló környezeti körülmények elől.

Forrás: http://www.mekongcommons.org/salinity-intrudes-mekong-delta-farmers-lose-yields-income; https://earthobservatory.nasa.gov/images/146209/mekong-turns-from-brown-to-blue-green; https://www.economist.com/graphic-detail/2019/08/07/why-are-water-levels-of-the-mekong-at-a-100-year-low

Facebook hozzászólás

A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa 300 Ft-tal a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Tudná 300 Ft-tal támogatni magazinunkat?

A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa 300 Ft-tal a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

Powered by Theme Mason

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Pörgettyű 2020/03/27
    A hétvégén egy hidegcsepp hatására a sok napsütés mellett gomolyfelhők képződnek, amelyekből elszórtan záporok is kialakulhatnak. A jövő hét elején azonban ennél markánsabb változásra számíthatunk, ugyanis érkezik egy hidegfront.
  • Porfelhő érkezett az Aral-tó kiszáradt medréből 2020/03/26
    Csütörtök délutántól kelet felől megugrott a PM10 koncentrációja hazánk felett. A jelenség oka ezúttal nem hazai forrásokban keresendő. Az Aral-tó elsivatagosodott vidékén kialakult porvihar nyomán a keleti áramlás nagy távolságból szállította fölénk a természetes eredetű port.