A később érkező kalandorokat, felfedezőket és telepeseket egyaránt lenyűgözte ez a gigantikus sziklaóriás. 1906-ban Theodore Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok akkori elnöke, az ország első nemzeti emlékhelyévé nyilvánította. Azóta is sokan néztek fel ámulattal a sziklaóriásra, és azon gondolkodtak, hogyan alakult ki ez a lenyűgöző forma.
A Devils Towert környezetét üledékes kőzetek alkotják. A Devils Tower Nemzeti Emlékhely legidősebb és a felszínen is megfigyelhető kőzetei egy sekély beltengerben alakultak ki, amely az ország középső és nyugati területének nagyobb részét borította a triászban, 225-195 millió évvel ezelőtt. Ezt a palás rétegsorokkal átszőtt vörös homokkövet és vörösesbarna, túlnyomóan agyagból és homokból álló iszapkövet vagy aleurolitot a Belle Fourche folyó mentén lehet megtalálni. A kőzetek vörös színét a magas vastartalmú ásványok oxidációja okozza (Spearfish Formáció, 1. ábra).
1. ábra. A Devils Tower alatti kőzetrétegek (formációk)
E kőzetréteg felett vékony, fehér gipszréteg található (Gypsum Springs Formáció, 1. ábra) amely a jurában rakódott le, 195-136 millió évvel ezelőtt. A váltakozó tengerelöntések következtében a parttól távolabb elhelyezkedő, mélyebb tengeri környezetben lerakódott szürkészöld palát finomszemcsés homokkő, mészkő és néha – vékonyabb rétegben – vörös iszapkő közbetelepült rétegei tarkítják. Ezek a kőzetek szintén a jurában rakódtak le.
A sziklatornyot körbevevő, majdnem függőleges kőzetoszlopokba rendeződő sárga, finomszemcsés homokkő egykori tengerparton rakódott le (Hulett Homokkő, 1. ábra). Ez a kőzet igencsak ellenáll az időjárás viszontagságainak (2. ábra).
2. ábra. A hegy tövében a finomszemcsés homokkő, ami ellenáll az időjárásnak
A harmadidőszakban, kb. 50-60 millió évvel ezelőtt, az intenzív lemeztektonikai mozgások következtében a Sziklás-hegység és a Black Hills ismét kiemelkedett. Ebben az időszakban – vagy röviddel ezután – a magma nyomult be a terület üledékes kőzetrétegeibe.
A geológusok egyetértenek abban, hogy a Devils Tower úgy keletkezett, hogy a magma benyomult az üledékes kőzetek közé (intrúzióval alakult ki), azonban abban különböző a véleményük, hogy ez a magma elérte-e a felszínt avagy sem (3. ábra).
3. ábra. A Devils Tower keletkezésének három magyarázata
Egyes nézetek szerint a Devils Tower egy lakkolit lepusztult maradványa. Más vélekedések szerint egy kialudt vulkáni kürtőben rekedt kőzetanyag, ún. lávadugó maradványa. A legegyszerűbb magyarázat szerint a Devils Tower egy kisebb méretű magmatömb („stock”), amely a magma kihűlése után a környező kőzetek lepusztulásával került felszínre.
A Devils Towert felépítő kőzetet porfíros fonolitként ismerjük (porfiros fonolit = vulkáni kőzet, finomszemcsés alapanyagában nagyobb méretű kristályok vannak). A kőzet színe zöldes-szürkés, a világostól a sötétig minden árnyalatban megtalálható, benne szabad szemmel is jól látható kristályokkal és fehér földpáttal.
Mivel a forró, olvadt magma kevésbé sűrű és nagyobb térfogatú, mint a kihűlt és megszilárdult kőzet, a kihűlés során összehúzódott, és hexagonális (hatszögletű, de néha négy-, öt- és hétoldalú) oszlopokra tagolódott. A sziklát az erózió hozta a felszínre, miközben a környező üledékes kőzeteket lepusztította.
A Devils Tower oszlopai számos sziklamászót csábítottak már magukhoz. A szikla egyike a legjobb, hagyományos sziklamászó helyeknek az Egyesült Államokban (4. ábra). Technikai nehézségi szintje 5,7 és 5,13 között változik, a legrégibb útvonalait (Durrance és Wiessner) a tapasztalt sziklamászók még ennél is nehezebbre értékelik.
4. ábra. Sziklamászó a Devils Toweren
Mivel a Devils Tower az őslakos indiánok egyik szent helye, júniusban önkéntes alapon (a nemzeti park kérése a látogatók felé, és önkéntes alapon működik, nem tilos a mászás, de az őslakosok iránti tiszteletből nem ajánlják), ugyanis ebben a hónapban több jelentős, indián szertartás is kapcsolódik a sziklához és tágabb térségéhez.
Forrás: https://www.nps.gov/deto/learn/nature/geologicformations.htm; https://www.nps.gov/deto/planyourvisit/climbing.htm
A részleteket 
Hozzászólok