Amerika

Mi köze van Amerika gyarmatosításának a kis jégkorszak kialakulásához?

Vásár a befagyott Temzén a 17. században; Abraham Hondius (Museum of London, kép: https://www.unilad.co.uk)
Annyi ember halálát okozta Amerika gyarmatosítása a 15. század végén, hogy megváltozott a klíma - állapította meg egy friss brit tanulmány.

Az európaiak letelepedése után hatalmas kiterjedésű mezőgazdasági területek maradtak műveletlenül, amit visszahódítottak a gyorsan növő fák és más növények – idézte a BBC hírportálja a University College London (UCL) tudósainak tanulmányát.

Az új növényzet szén-dioxidot vont ki a légkörből, ami a globális hőmérséklet lehűlését okozta. A lehűlés – melyet a történelem- és földrajzkönyvek kis jégkorszakként emlegetnek – miatt a Temze is rendszeresen befagyott.

“Az amerikai őslakosok legyilkolása miatt a földek műveletlenül maradtak, a területek elvadulása pedig mind a légköri szén-dioxid mennyiségére, mind a Föld felszíni hőmérsékletére hatással volt” – írták a Robert Koch és kollégái a Quaternary Science Reviews című tudományos lapban.

A kutatócsoport elemzett minden fellelhető adatot a Kolumbusz előtti Amerika népességéről. Ezután megvizsgálták, hogy változtak a számok a hódítást követő évtizedekben, amikor az addig ismeretlen betegségek – többek között a himlő, a kanyaró – behurcolása miatt járványok törtek ki, pusztított a rabszolgaság és a háborúk, civilizációk omlottak össze.

Az UCL kutatóinak becslése szerint a kontinensen 60 millió ember élt a 15. század végén, a Föld népességének nagyjából 10 százaléka, számuk száz év alatt 5-6 millióra zuhanhatott.

A tudósok kiszámolták, mekkora földterületet műveltek az őslakosok és ebből mennyi maradhatott művelés nélkül az elnéptelenedés után. Azt is kalkulálták, milyen hatása lett volna, ha ezt a területet visszahódítja a füves puszta és az erdő.

A földterület nagyságát 56 ezer négyzetkilométerre becsülték, ez nagyjából egy mai franciaországnyi terület. A visszatérő füves puszták és erdők olyan mennyiségű szén-dioxidot vonhattak ki a légkörből, hogy koncentrációja 7-10 ppm-mel (milliomod térfogatrész) csökkenhetett.

“Ma nagyjából évente 3 ppm szén-dioxidot bocsátunk ki, tehát hatalmas mennyiségű szén-dioxidot vontak ki a levegőből a visszatérő növények. A 15-16. század jelentős lehűlést hozott, ezt hívjuk kis jégkorszaknak. Az az érdekes, hogy a természetes folyamatok önmagukban hoztak ugyan egy kis lehűlést, ám ennek dupláját okozta a népirtás generálta szén-dioxid-csökkenés” – mondta Mark Maslin, a tanulmány társszerzője.

Az Amerika gyarmatosítása idejénnek szén-dioxid-csökkenését egyértelműen bizonyítják az antarktiszi jégminták. A buborékokban talált gáz atomösszetétele erősen arra utal, hogy a csökkenés a földműveléssel kapcsolatos folyamatok miatt mehetett végbe.

Antarktiszi jégminták (forrás: bbc.com)

Az UCL kutatóinak hipotézisét alátámasztják Amerika korom- és pollenüledékei is.

Facebook hozzászólás

A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa 300 Ft-tal a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Tudná 300 Ft-tal támogatni magazinunkat?

A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa 300 Ft-tal a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

Powered by Theme Mason

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Több csapadék, kevesebb szél 2020/02/25
    Éjszaka újabb hidegfront érkezik, de most viharos szél nélkül. Ellenben sokfelé számíthatunk majd jelentős mennyiségű csapadékra.
  • Újabb rekordok (2020.02.24.) 2020/02/25
    Megdőlt az országos napi maximum-hőmérséklet rekordja. Az Alpokon átbukó főn szél következtében vasárnap az esti órákban Sopron Fertőrákos állomásunkon 21,1 Celsius-fokot mértünk. Az erre a napra vonatkozó eddigi legmagasabb érték harminc évvel ezelőtt született, 1990-ben Székesfehérváron és Szombathelyen is 21,0 fok volt a napi maximum-hőmérséklet. A hidegfront viharos széllel érkezett, Budapest János-hegy állomásunkon orkánerejű, 35,6 m/s-os […]