Címlap Országról országra Társadalom - népek, kultúrák

Az arab sajtó szerint nem akar háborút a két nagyhatalom, mert az “lángba borítaná az egész régiót”

Nem tartanak szaúdi-iráni háborútól a hétfői arab sajtóban megszólaltatott szakértők, mert szerintük sem a szunnita, sem pedig a síita nagyhatalom nem kívánja "lángba borítani az egész régiót".

A hét végén Iránban megtámadott szaúdi külképviseletek nyomán kialakult viszályban visszafogottság fogja jellemezni a Perzsa- (Arab-) Öböl két legnagyobb országának döntéshozóit, mert ha fegyveres összecsapásra kerülne sor, az regionális szintű szunnita-síita háborút váltana ki – közölte az al-Vatan című egyiptomi napilappal Medhat Hamád iránszakértő.

“Egy ilyen háborúnak az egyik oldalán Egyiptom és az Öböl menti államok, a másikon pedig Irán, Irak, Szíria és Libanon állna, ami az arab (világ), illetve az iszlám (közösség) maradék erejét is végleg megsemmisítené” – mondta az egyiptomi elemző.
Hamád ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy az Öböl Menti Együttműködési Tanács tagjai megszakítják kapcsolataikat a perzsa nagyhatalommal, ami mindkét oldalon gazdasági válságot váltana ki. Ezen felül Irán a szunnita vezetésű államok síita lakosságainak felbújtásával fokozni tudja az érintett országokban uralkodó feszültséget.
A libanoni ad-Dijár című napilapnak nyilatkozó Muhszin Míláni, a Dél-Floridai Egyetem professzora az olajpiac élén folyó verseny, illetve a muzulmán társadalmak feletti vezető pozícióért vívott harc részeként értékelte a történteket.
A hét végi fejlemények ugyanakkor végzetes hatással lehetnek a térség fegyveres konfliktusai, így a Jemenben és a Szíriában tomboló háborúk megszüntetéséért tett erőfeszítésekre – mutatott rá a London School of Economics Közel-Keleti-szakértője, Faváz Girgisz, utalva arra, hogy Irán és Szaúd-Arábia ellentétes érdekektől vezérelve támogatják a térségben zajló harcok szemben álló feleit.
Míg Irán a régióban teret nyerő dzsihadista csoportok patronálásával vádolja az arab monarchiát, egy meg nem nevezett szaúdi külügyi tisztségviselő a helyi állami hírügynökségnek nyilatkozva Teheránt támadta azzal, hogy a szíriai rezsim, a libanoni Hezbollah síita milícia és párt, valamint az iraki és a jemeni síiták aktív támogatásával terjeszti a térségben tomboló terrorizmust.

Szaúd-Arábia január 2-án terrorizmus vádjával több tucat emberrel együtt kivégezte Nimr an-Nimr neves síita főpapot, akinek lefejezése hatalmas felháborodást váltott ki számos országban. Irán, Libanon és Irak síita vallási és politikai vezetői bosszúval fenyegettek. Iránban feldühödött tüntetők megtámadták Szaúd-Arábia teheráni nagykövetségét és egyik konzulátusát az északkeleti Meshedben, mire Szaúd-Arábia, majd Bahrein és Szudán is megszakította kapcsolatait az iszlám köztársasággal.

A “Nimr an-Nimr Bin Láden síita kiadása” című véleménycikkében Dáúd as-Sirján szaúdi újságíró arra hívta fel a figyelmet az al-Haját londoni székhelyű pánarab napilapban, hogy a halálos ítéletet bírálók Nimrrel kapcsolatban nem a szaúdi állampolgárról, hanem a síita méltóságról beszélnek, és odáig elmennek, hogy Irán elleni agressziónak minősítik kivégzését. “Hogyan lehet egy polgár saját országában végrehajtott kivégzése egy másik ország elleni agresszió?” – teszi fel a kérdést Sirján.

Ezt is elolvasom:
Az ISIS a moszuli nők nemiszervét csonkítaná

Nimr ismert szószólója volt a királyság keleti, főként a síita kisebbség lakta partvidékén 2011-ben kirobbant kormányellenes tüntetéseknek. “Nimr nem reformokat hírdetett, hanem az elszakadást, és fegyvert fogott az állam ellen” – írja Sirján, aki szerint Nimr Irán embere volt.

Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora szerint Szaúd-Arábia és Irán között nem vallásháborúról van szó, hanem arról, hogy a két ország saját regionális középhatalmi érdekeit akarja érvényesíteni a térségben.

Az iszlámkutató szerint Szaúd-Arábia nehéz helyzetben van, mivel az olajárak alacsonyak és társadalmi feszültségek vannak az országban. A 47 radikális szunnita vezető kivégzésével Szaúd-Arábia azt akarta demonstrálni, hogy nagyon határozott politikát folytat és markánsan fellép a terroristákkal szemben – mondta.
Megjegyezte, a két ország jelenlegi konfliktusának negatív kimenetele az lehet, hogy a jelentősen kitolódik a szíriai rendezés folyamata.
A szakértő kitért arra, hogy Amerika, az ENSZ és még Oroszország is érdekelt a két ország viszonyának normalizálódásában. Rostoványi Zsolt utalt arra, hogy az Egyesült Államok és Irán között egyfajta enyhülés és közeledés volt tapasztalható, és Iránnak is az az érdeke, hogy visszakapcsolódjon a világ normális vérkeringésébe, de ezt Szaúd-Arábia “nem nézi jó szemmel”.
Rostoványi Zsolt szerint mindkét országnak az az érdeke, hogy a konfliktus ne fajuljon el, a nyugati közvetítésnek éppen abban lesz szerepe, hogy nyugvópontra kerüljön.

 


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

A NAP KÉPE – NASA

RSS OMSZ

  • Hűvös tavasz 2021/04/22
    A hazánk felett átvonuló hidegfront nyomában pénteken már szárazabb, hidegebb levegő érkezik fölénk, emiatt hétfőig jelentős változás nem lesz időjárásunkban, az ország nagy részén gomolyfelhős, napos idő várható néhol kevés csapadékkal. Pár fokkal visszaesik a hőmérséklet. A jövő hét elején, kedden, szerdán, újabb frontrendszer vonul át felettünk, kiadósabb csapadékkal.
  • Továbbra is hiányzik a meleg 2021/04/22
    Bár a már nagyon várt csapadék megérkezett az elmúlt héttől kezdődően, az évszakhoz képest hűvös időjárás azonban a vegetáció fejlődésében eddig egy-két hetes lemaradást okozott. Jelentős felmelegedés a következő pár nap során sem várható, sőt a mai hidegfront lehűlést és péntektől keddig helyenként újabb hajnali fagyokat hoz.