Színes mozaikok a nagyvilágból Világjáró, világlátó

Vulcano: a Lipari-szigetek legdélibb tagja

Az Appenninek felgyűrődésével egy időben a harmadidőszak végén, a negyedidőszak elején vulkáni tevékenység játszódott le a Szicíliától északra, a Tirrén-tengerből kiemelkedő Lipari(Eoli)-szigeteken.

Ezek a szigetek 1000-2000 méter mélységből emelkednek 300-900 méterrel a tengerszint fölé. A szigetcsoport hét lakott és több lakatlan szigetből áll. Az egyik lakott sziget, amely a Lipari-szigetek legdélibb tagja a Vulcano.

A sziget nevét Vulcanus római istenről kapta, ugyanis az ókori rómaiak szerint a tűzhányó alatt a tűz istenének műhelye található. A mai vulkán szó a sziget nevéből származik.

Amikor a vulkán befejezi aktív életét, vagy hosszabb-rövidebb időre szünetelteti működését, még számtalan jel utal az egykori tevékenységére. Ezeket összefoglaló néven vulkáni utóműködésnek nevezzük. A vulkáni utóműködéseket a hőmérsékletük alapján csoportosítják. Mintegy 200 °C-os, magas kéntartalmú vízgőzfeláramlások a szolfatárák. Az elnevezés a Nápoly melletti Solfatara-kráterről származik, ahol a kénes gőzökből sárga kénkristályok is kiválnak. A fumarolák 100-200 °C-os kigőzölgések. A mofetták 100 °C-nál hidegebb szén-dioxid és kén tartalmú vulkáni utóműködések.

Ezt is elolvasom:
91 vulkánt fedeztek fel az antarktiszi jégtakaró alatt

Vulcanón fürdőzésre alkalmas iszaptó csábítja a turistákat, de nem ritka a tenger fenekéről itt-ott feltörő 70-80 fokos forróvíz sem.

A sziget fő nevezetessége a 384 méter magas Gran Cratere a 300 méter átmérőjű kalderával.

Utoljára 1889-ben tört ki. Ezt a kalderát egy turistaúton mintegy egy óra alatt érhetjük el, majd leereszkedhetünk a kráter aljába. Ez az ikerkráter egy nagyobb és egy kisebb kráterből áll. A viszonylag meredek falú kaldera oldalából többnyire kéntartalmú gázok áramlanak ki és közvetlenül a gázból szilárd halmazállapotú kénként vagy annak különféle vegyületeiként válnak ki a felszínen.

Ezt is elolvasom:
Különleges ritkaság: oszlopos elválású andezit Béren
Gran Cratere
Gran Cratere
  Részletes műholdkép és további képek
Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Mediciklonok közt 2021/01/24
    Egymást érik a mediterrán ciklonok, az első már délnyugati határainknál jár, a következő viszont csak holnap ér el minket. Az előttünk álló éjszaka csak kevesen fog múlni, hogy hol milyen halmazállapot lesz az uralkodó (eső, havas eső vagy hó), helyenként pár tizeden múlhat majd a havazás.
  • Új fővárosi hőmérsékleti rekord (2021.01.23.) 2021/01/24
    2021. január 23-án - a korábbi napokhoz hasonlóan - az átlagnál melegebb volt a levegő. Új fővárosi legmagasabb napi minimumhőmérsékleti rekord született, Budapest Pestszentlőrinc-külterületen 7,5 fokot mértünk. Korábban a fővárosban, 1993-ban Budapest Széchenyi-hegy állomáson regisztrált 6,9 fok volt a legmagasabb napi minimumhőmérsékleti rekord.