A kiemelt képünk december 14-én készült egy Berlinből Budapestre közlekedő járatról. Az addig viszonylag egyhangú, homogén felhőzetet egy kitüremkedés és az abból kiinduló „zavartabb” struktúra törte meg. Felvetődik a kérdés, hogy mi zajlik a felhőben, mi rejtőzhet a felhőzet alatt?
A pontos időpont és a repülési adatok (www.flightradar24.com egy hétre visszamenőleg szabadon visszanézhető archívuma) alapján ekkor bal kéz felé körülbelül a német Cottbus városától északra lévő területet lehetett látni (1. kép). A térség viszonylag sík terület, nincsenek magasabb hegyek, viszont itt található az ország egyik legnagyobb hőerőmű komplexuma a Janschwalde szénerőmű (2. kép), 3000 MW kapacitással.
(Forrás: www.flightradar24.com)
(fotó:Dieter Palm; forrás: www.flickr.com/photos/die-ter/7716905478)
Az erőművek kéményeiből, hűtőtornyaiból kiáramló füst, illetve meleg levegő mintegy „buborékként” fölfelé törekszik. Ez a meleg levegő a köd, illetve az alacsonyabb felhők fölé is túlnyúlhat (3. kép). Ez a feláramlási torony mintegy akadályt képez az áramló közegnek, így az erőművi felhő mögött turbulensebb és hullámokkal tarkított áramlási kép alakulhat ki. Mint ahogy a szóban forgó esetben is, a hullámok annak köszönhetők, hogy közvetlen a felhőtető felett egy erősen stabil, inverziós réteg található. Ebben a rétegben a sűrűség nagy ütemben csökken a magassággal, ami így egyfajta közeghatárként is felfogható, mint amilyen a vízfelszín és a levegő közegek határa. Ezért részben hasonló mozgások alakulhatnak ki a felhőzet tetején, mint akár egy vízfelszínen.
Ide vezethető vissza, hogy az úszó kacsák mögötti kép valamelyest hasonló lehet az áramló levegőben egy nagyobb sziget, vagy mint esetünkben egy erőművi felhő mögötti felhő-mintázatra (4. kép). Az, hogy a közeg áramlik-e, és az akadály fix, vagy éppen az akadály (kacsa) mozog a nyugvó közegben az nem lényeges.
Főként a téli időszakban hazánk egyes erőművei felett is határozottan megjelennek az ilyen típusú felhők. A legismertebb a Mátrai Erőmű fölött kialakuló gomolyfelhő, mely rendre a köd és stratus felhőzet fölé magasodik és például a kékestetői kilátóból figyelemre méltó jelenség (2. kép). Ezekben az esetekben azonban általában gyenge áramlási viszonyok uralkodnak, így a címlapfotón is látható mintázat nem jelenik meg.
Összeállította: Kolláth Kornél
(Forrás: https://www.met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_hirek/index.php?id=2992&m=2)
A részleteket 
Hozzászólok