A szálasanyagok a textilipar nyersanyagainak összefoglaló neve, a kifejezés a nyersanyagok külső megjelenési formájára utal. A szálakból fonalak, a fonalakból szövetek készülnek. A szövet két egymásra merőleges fonalrendszerből: a hosszanti lánc- ill. a keresztirányú vetülékfonalakból épül fel. A fonalak között fellépő fonalsúrlódás tartja össze a szövetet.
A farmert felépítő fonal gyapotból készül. Amit a gyapotról tudni kell:
- a gyapotcserje egynyári változatát termesztik;
- a szálak fejlődése a magból a virágzás napján kezdődik;
- a szálak először hosszirányban fejlődnek, 25-30 nap alatt érik el teljes hosszukat;
- a fejlődés második szakaszában (ez az érési folyamat) a szálak falvastagsága nő, miután a sejtnedvből cellulózrétegek rakódnak a belső falra;
- a cellulózlerakódási folyamat a toktermés felpattanásáig tart.
Gyapotfajták a szálak finomsága, ill. hosszúsága alapján lehetnek:
a) Finom (és hosszú) szálú gyapotfajták (a világ gyapottermő területének kb. 4 %-a):
b) Középszálú gyapotfajták (a világ gyapottermő területének kb. 60 %-a):
- Termelők: USA, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Afrika (Szudán, Uganda), Ázsia (India, Korea, Kína);
- Átlagos szálhossz:22-35 mm.
c) Durva (és rövid) szálú gyapotfajták (a világ gyapottermő területének kb. 36 %-a):
- Termelők: Törökország, Észak-Afrika, India, Irán, Irak;
- Átlagos szálhossz: 10-24 mm.
A textíliáknál fontos szempont a jó színtartóság, amit a teljes keresztmetszetű elemiszál vagy fonal átszínezésével érnek el. Ezzel szemben a farmerszövet gyártáshoz szükséges láncfonalakat héjszerűen színezik. Ezzel a technológiával érik el, hogy kopjon a farmer, mert használat közben az egyre jobban leválnak a héjszerűen elhelyezkedő színezékszemcsék. A színezéshez kezdetben a természetes, növényi eredetű indigó adta a festőanyagot.
A farmer alapanyagának neve denim, amit Franciaországban, Nîmes városában „serge de Nîmes” (ejtsd: szerzs dö nim) néven gyártották. A farmerek készítéséhez használt szövet kék színű láncfonalak és nyers (fehér) vetülékfonalak 3/1 sávolykötéses szövésével készül (ez a fonalkereszteződési mód adja az átlós csíkozottságú külsőképet). Így a szövet előállításához olyan színes hosszanti fonalrendszer (lánc) szükséges, amelynek felületén, lazán kötődve helyezkedik el a színezék.
A pillangósvirágúak családjába tartozó, a forró övezetben termesztett növény, a festő indigó (Indigofera tinctoria) levegőn szárított leveleiben van az indikán, ami az indoxil nevű vegyületet tartalmazza. Az indoxil levegőn, vizes fürdőben oxidálódik indigóvá. Ez a sötétkék, bronzfényű vegyület volt a kékfestés természetes alapú színezéke hosszú ideig. A vízoldhatatlan indigó alkálikus redukció hatására leukoindigóvá alakul, majd ennek nátriumsója vonja be a pamutot felépítő cellulózt.
A Levi’s nadrágok egyik ismertető jegye 1936 óta a jobb hátsó zseb bal oldalára varrt piros címke. A cég ezt a piros címkét levédette Levi’s felirattal és felirat nélkül is, nehogy a versenytársak is alkalmazzák a piros zsebcímkét. Felirat nélkül a nadrágok 1/10-e kerül forgalomba. Nem kell megijedni, nem hamis az ilyen címkével ellátott nadrág, inkább különlegesség.
A farmer tárolásakor esetenként visszafordíthatatlan minőségromlás tapasztalható, mert a hajtogatott ruhadarab éleinél sárgulási csíkok jelenthetnek meg. Ennek az az oka, hogy lazán kötődött és instabil indigórészecskék oxidálódnak, ami az indigó sárgulásához vezet.
Hozzászólok