Az ilyen típusú galaxisokból egyre több lett, ahogy az univerzum fejlődött: a kezdetben kisebb galaxisok összeolvadtak és idővel nagyobb galaktikus szerkezetek épültek fel belőlük.
A szóban forgó NGC 3597 katalógusjelű objektum a Földtől 150 millió fényévnyire, a Serleg csillagképben helyezkedik el. Tanulmányozásával a csillagászok az elliptikus galaxisok kialakulásáról akarnak többet megtudni, ezek közül a galaxisok közül ugyanis sok a véltnél jóval korábban jött létre az univerzum története során.
Az idősebb elliptikus galaxisokat a csillagászok a vörös és halott jelzőkkel illetik, mivel ezekben a felduzzadt formációkban már nem képződnek új, kékesebb fényű csillagok, ezért tele vannak öreg, vörös csillagokkal.
Mielőtt gyengülni kezdene, néhány frissen alakult elliptikus galaxis még egy utolsó „ifjúkori fellángoláson” megy keresztül, az NGC 3597 esetében is ez történik.
Amikor a galaxisok egymásnak ütköznek, minden gázuk és poruk egybeömlik, ez a csillagszületés újabb hullámait idézi elő. Az anyag egy része sűrű „fészkekbe”, úgynevezett protoglobuláris klaszterekbe, a csillagok gömbklaszterét megelőző formációba tömörül, ilyenek tucatjai övezik az NGC 3597-et.
Ezek az alakzatok egymással ütköznek és érett, kifejlett gömbklasztereket, vagyis hatalmas, galaxisok középpontja körül keringő, csillagok millióit magukba zsúfoló gömböket hoznak létre.
(http://phys.org/news/2016-01-hubble-views-galactic-mega-merger.html)
A részleteket 
Hozzászólok