Színes mozaikok a nagyvilágból Tudomány

A korai földművelés valószínűleg késleltette a globális lehűlést

Egyre több a bizonyíték, hogy a hétezer évvel ezelőtt elkezdett földművelés és állattenyésztés valószínűleg késleltette az éghajlat természetes, globális lehűlését és szerepet játszhatott abban, hogy ma viszonylag meleg a klíma - állapította meg egy amerikai kutatás.

“A korai földművelést segített a bolygót melegen tartani” – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál William Ruddiman, a Virginiai Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szavait. A kutatást az amerikai geofizikiai egyesület lapja, a Reviews of Geophysics ismertette.

Ruddiman már több mint egy évtizede feltételezte, hogy az első földművesek tevékenységének éghajlat-módosító hatása lehetett:

a növények termesztéséhez és a legeltetéshez szükséges földet hatalmas erdőterületek felégetésével nyerték. A légkörbe bocsátott szén-dioxid és metán melegítő hatása semlegesítette a természetes hűlést,

amelynek egyébként be kellett volna következnie – vélte a kutató.

Elképzelését éveken át vitatták a klímakutatók, néhányan most is kérdésesnek tartják. Rudimann és 11 amerikai és európai kutatótársa szerint azonban az elmúlt években összegyűlt bizonyítékok – elsősorban a jégmagminták elemzései – azt mutatják, hogy a várható lehűlést megállította a mezőgazdasági művelés elterjedése. E nélkül a Föld egy természetes jegesedési időszakban volna a kutatócsoport szerint.

Ezt is elolvasom:
Tovább melegedett az Északi-sarkvidék

A Föld életében ciklikusan váltakoznak a glaciális periódusok, vagyis a jégkorszakok és melegebb, úgynevezett interglaciális időszakok a Nap körüli pálya változásai miatt. Jelenleg bolygónk a holocén nevű interglaciális kort éli, amely majdnem 12 ezer éve kezdődött.

Ruddiman 2003-ban dolgozta ki elméletét, miután 350 ezer év éghajlati adatait elemezte. Az adatok jégmagmintákból és más forrásokból származtak.

Azt találta, hogy a jégkorszakok közötti meleg periódusokban csökkent a szén-dioxid és a metán koncentrációja, ezzel hűlt a levegő, ami egy következő jégkorszak előszele volt. Csak a holocénben nőtt ezeknek a gázoknak a mennyisége, ez egybeesett a földművelés elterjedésével. A gázok növekedését ezért a tudós az – iparosodás korát több ezer évvel megelőző – emberi tevékenység, a mezőgazdaság számlájára írta.

Ezt is elolvasom:
Az ENSZ szerint megfizethető a védekezés a klímaváltozás ellen

Tanulmányukban Ruddiman és kollégái az Antarktiszról vett jégmagmintákat analizáltak, amelyek közül a legrégibbek 800 ezer évesek. Az eddiginél még régebbre visszanyúló adatok világosan mutatják, hogy a holocén minden addigi interglaciális időszaktól különbözik, mert bővelkedik szén-dioxidban és metánban, ami emberi hatásra utal a kutatók szerint.
(http://phys.org/news/2016-01-mounting-evidence-early-agriculture-staved.html)

 


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Mediciklonok közt 2021/01/24
    Egymást érik a mediterrán ciklonok, az első már délnyugati határainknál jár, a következő viszont csak holnap ér el minket. Az előttünk álló éjszaka csak kevesen fog múlni, hogy hol milyen halmazállapot lesz az uralkodó (eső, havas eső vagy hó), helyenként pár tizeden múlhat majd a havazás.
  • Új fővárosi hőmérsékleti rekord (2021.01.23.) 2021/01/24
    2021. január 23-án - a korábbi napokhoz hasonlóan - az átlagnál melegebb volt a levegő. Új fővárosi legmagasabb napi minimumhőmérsékleti rekord született, Budapest Pestszentlőrinc-külterületen 7,5 fokot mértünk. Korábban a fővárosban, 1993-ban Budapest Széchenyi-hegy állomáson regisztrált 6,9 fok volt a legmagasabb napi minimumhőmérsékleti rekord.