A tiszavirág (kérésznek is hívják) régen még a Zalában, a Rábában, a Répcében, a Marosban, a Fehér-Körösben is élt. Ma csak a Tisza egy-egy szakaszán rajzik.
A kifejlett tiszavirág élete csak pár óráig tart. A milliónyi rovar nászrepülése a „tiszavirágzás”. Párosodás után a megtermékenyített peték a meder aljára süllyednek, majd néhány hét alatt kifejlődnek belőlük a lárvák, amelyek három évig az agyagba fúrt lyukakban élnek. Június közepén, második felében néhány órás násztánc után befejezik életüket, vízbe pottyant tetemükből a halak, a madarak jót lakmároznak. A víz hőmérséklete, a víz magassága, a páratartalom, a levegő hőmérséklete és még számos – nem bizonyított – tényező befolyásolja a tiszavirágzás időpontját.
A kérészlárvák csak a háborítatlan, meredek, agyagos partfalban élnek, mindig a vízszint alatt. Ha apad a folyó, akkor a lárvák lapátszerű ásólábukkal mélyebbre ássák magukat. Az agyagban lakó lárvának fűrészes rágója, lapátszerű ásólába, tracheakopoltyúja van, amelyeket a vedléssel elveszít.
A nászrepülés azzal kezdődik, hogy a három éves lárvák hátán felreped a kitines bőr, majd kibújik belőle a kifejlett rovar. A törékeny rovarok milliói lepik el ilyenkor a bokrokat, a hajókat, a vízbe nyúló faágakat, ahol újabb vedléssel megszabadulnak a szubimaginális bőrüktől is.
A vedlés során a potroh vége elfehéredik és leválik a testről, úgy, hogy az állat egyre több levegőt présel a teste és a levedlendő bőr közé. A szárnyak és a lábak vedlése nehezebb művelet, majd percek kérdése és a két faroknyúlványát is kiszabadítja.
Ez a két nyúlvány segíti a rovart a vízről történő felszállásban, mert míg a portoh két nyúlványa még a vízen siklik, addig a szárnyával már a levegőbe emelkedik és néhány méter megtétele után a víz fölött folytatja rövid életét. Kezdetben még csak néhány kérész repül szórványosan, majd egyre nagyobb csapatokba verődve járják násztáncukat és szaporodnak.
A hímek egy órával korábban kezdik kifejlett, repülő életüket. A nőstények csak egyszer, ám fejlettebben vedlenek. Míg a hímek gyakran a víz folyásával szemben repülnek közvetlenül a víz fölött, addig a nőstények ellenkező irányba tartanak. A hímek gyorsan utolérik és megtermékenyítik a nőstényeket.
A kérészek násza rövid ideig tart, a gyorsan kimerült hímek leválnak a nőstényekről és a folyóba pottyannak. A nőstények még tesznek egy kisebb kört és az 5000-7000 petét tartalmazó petecsomagjukat a vízbe ejtik, hogy három év múlva, június közepén azokból újabb rovarok kezdjék el nászrepülésüket.
Természetkárosítás bűncselekményét követ el az, aki valamilyen eszközzel felszerelkezve a rovarok telepét felkutatja, vagy jelentős mennyiségű egyedet összegyűjt, de eltulajdonítása esetén, akár lopás bűncselekmény elkövetése miatt is felelősségre vonható.
Szintén büntetőeljárás megindításával jár, ha valaki kisgéphajóval szándékosan belehajt a napokban esedékes rajzásukba, és ezáltal megzavarja, elpusztítja a kérészeket. [/creativ_alertbox] [creativ_button url=”http://www.tiszaviragzas.hu/galeria2.html” icon=”camera” label=”További fotók” colour=”red” colour_custom=”#e21870″ size=”medium” edge=”straight” target=”_self”]
Fotók: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt (felső kép), http://www.tiszaviragzas.hu
A részleteket 
Hozzászólok