A Föld egy teljes kört (ellipszist) 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc alatt tesz meg a Nap körül (sziderikus év). Két tavaszi nap-éj egyenlőség (a megváltozott helyesírási szabály indoklása) között a különbség átlagosan 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc (tropikus év). A naptárkészítés egyik legfontosabb szempontja volt, hogy az évszakok állandó helyen maradjanak a naptárban, ezért a naptári év hosszát a tropikus év hosszához igazították.
Ha a naptárunk alapja a sziderikus év lenne, akkor az évszakok „körbejárnak” az év hónapjain, kb. 2150 évenként egy hónapot elmozdulva. Ennek az lenne a következménye, hogy 13 ezer év múlva nálunk januárban lenne a legnagyobb nyári meleg, júliusban pedig a legnagyobb téli hideg.
Gondot okoz, hogy a naptári év csak egész számú napokból állhat. Vagyis a naptári év hossza 365 nap 6 óra, azaz három egymást követő év 365 napból áll, a következő évben pedig az összegyűlt 4×6 órát illesztik az évbe február 23-a után. Ekkor van 366 napos szökőév.
Amikor két egymást követő tavaszi nap-éj egyenlőség között nincs szökőnap (vagyis az év 365 napból áll), akkor a második évben kb. 6 órával később következik be a nap-éj egyenlőség, mint az elsőben. 365 nap elteltével ugyanis még várni kell kb. 6 órát a Földre, hogy abba a helyzetbe kerüljön, amikor a Nap a látszólagos mozgása során az Egyenlítő „fölé” ér.
A szökőév idején a naptár csak 366 nap után tér vissza ugyanahhoz a dátumhoz, azonban ekkor már kb. 18 órával meghaladtunk egy tropikus évet (366 – 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc = 18 óra 11 perc 15 másodperc), ezért az évszakváltások ilyenkor visszacsúsznak 18 órát.
Forrás: https://www.csillagaszat.hu
A részleteket 
Hozzászólok