Ázsia és Ausztrália Tudomány

187 éve született Vámbéry Ármin, a sánta dervis

Vámbéry Ármin
Vámbéry Ármin világhírű magyar orientalista, a modern turkológia megteremtője 1832. március 19-én született, a kiegyezés és az első világháború közötti időszakban az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb emberének számított.

Vámbéry Ármin dél-németországi gyökerű zsidó család gyermekeként Magyarországon, a felvidéki Szentgyörgyön látta meg a napvilágot. Minthogy a zsidó lakosságnak akkoriban nem írták elő születési anyakönyv kiállítását, születésének pontos időpontja feledésbe merült. Születése napját utólag ő maga 1832. március 19-ére tette. A család valójában a bajorországi eredetre utaló Bamberger, az édesapa által Wamberger változatban használt névalakot viselte, s ennek, valamint németes utónevének (Hermann) magyarosított formáját használta Vámbéry Ármin. 1 Édesapja, a zsidó hagyományok és a Talmud kutatója, az 1831/32-es első nagy magyarországi kolerajárvány áldozata lett, fia születését már nem érte meg.
A család nagy szegénységén az özvegy édesanya akaratereje, szorgalma csak átmenetileg enyhített valamit, s amikor újra férjhez ment, Dunaszerdahelyen alapítottak új otthont. Vámbéry e várost tekintette hivatalos születési helyének. Már kiskorától kezdve sokat kellett nélkülöznie, s szenvedéseit tetézte, hogy hároméves korában jobb lábára lesántult

Ezt is elolvasom:
Vámbéry Ármin-konferencia az ELTE Jogtudományi Karán

A pozsonyi evangélikus líceumban már a keleti nyelvekkel kezdett foglalkozni. (Huszonöt éves korára állítólag már huszonöt nyelvet ismert.)
Hírnevét elsősorban az 1861-1864 között Közép-Ázsiában tett utazásainak köszönhette. Ennek eredeti célja a magyarság keleti kapcsolatainak feltárása és a Kőrösi Csoma Sándor által megkezdett munka folytatása volt, a fiatal kutató érdeklődése azonban Közép-Ázsia múltja és jelene felé fordult. Ehhez kapcsolódó szerteágazó tudományos és közéleti tevékenysége folytán hamarosan világszerte ismertté vált.

Az utolsó pillanatban érkezett Közép-Ázsiába, nem sokkal azután kezdődött a területek orosz kolonializációja. Vámbéry Ármin még az orosz beavatkozás előtti, érintetlen Közép-Ázsiáról adott hírt.

Ezt is elolvasom:
Vámbéry Árminról rendeznek konferenciát Ankarában

“Jó magyar volt és az ország érdekeit tartotta szem előtt. Nagyon európai is volt, elkötelezett híve a liberális demokráciának. Európában a haladást látta, míg az iszlám területeken az elmaradottságot, és szorgalmazta, hogy kezdjék el modernizálni magukat, lépjenek az európai népek útjára, ezért támogatta elszántan Angliát. Azon dolgozott, hogy a britek tegyék be a lábukat Közép-Ázsiába és ne az oroszok, akiket végtelenül gyűlölt.” – mondta 2013-ban Vámbéry halálának 100. évfordulója alkalmából Fodor Pál turkológus, az MTA Bölcsészettudományi Központ főigazgatója, a Történettudományi Intézet igazgatója.

Nyelvészeti kérdésekben alulmaradt vitapartnereivel, Hunfalvy Pállal, Budenz Józseffel szemben, ugyanis nem a finnugor nyelvrokonságot, hanem a magyar nyelv török eredetét hirdette.

Ezt is elolvasom:
Vámbéry Árminról rendeznek konferenciát Ankarában

Londonban a Királyi Földrajzi Társaságban több alkalmommal tartott előadásokat, könyvei angolul, németül, franciául jelentek meg. Egyik alapítója, elnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt a Magyar Földrajzi Társaságnak.

Vámbéry Ármin (1832-1913)

Vámbéry Ármin 1913. szeptember 13-án hunyt el budapesti otthonában.


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • 2021. januári nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép 2021/01/26
    A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Európában csapadékhiányos és túl nedves vidékek is előfordulnak, az USA őszi búza vetésterületének pedig mintegy harmadát aszály sújtja. A déli féltekén, Ausztráliában befejeződött a búza aratása, csaknem […]
  • Egy kis szusszanás 2021/01/26
    A következő periódusban egy kis nyugalom következik, ezt követően azonban továbbra is dinamikus marad az időjárás.