A legfényesebben Csontos Gábor (Szekszárdi Garay János Gimnázium) ezüstérme csillog, de nem sokkal maradtak el tőle a többiek sem: Stein Ármin Krisztián (Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium), Steenhuis Nathaniel (Pécsi Janus Pannonius Gimnázium) valamint Kovács Eszter (Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium), akik mindhárman bronzérmet szereztek. A csapat vezetője dr. Trócsányi András egyetemi docens, a verseny hazai koordinátora Bálint Dóra doktorandusz volt.
Az angol nyelvű verseny első fordulójában komplex kérdésekre kellett rövidebb-hosszabb válaszokat megfogalmazniuk. A terepi feladatok voltak a legizgalmasabbak.
Először egy kereszteződésbe vitték el őket, ahol a forgalomszámlálás elvégzése után és háttéranyagok birtokában kellett egy, a közlekedés fenntarthatóságát, használhatóságát növelő tanulmányt készíteniük.
A feladat második elemében egy lakópark zöldövezetének fejlesztését kellett kidolgozniuk, szintén a fenntarthatóság és az élhetőség javításának szem előtt tartásával. Stein Ármin kiemelte, a tervezés során arra is figyelniük kellett, hogy európai helyett „ázsiai fejjel” gondolkodjanak.
Az utolsó feladat során egy meglehetősen ingadozó vízállású folyó partján kialakított rekreációs övezetet kellett fejleszteniük, beleszámítva a vízállás egyenletessé tételének megoldását is.
Még a verseny előtt össze kellett állítaniuk egy bemutatót egy magyar találmányról, amihez témául a Rubik kockát választották, valamint készíteniük kellett egy plakátot, amely Magyarország egyik jó városfejlesztési tervét ismerteti. A diákok Szolnokot mutatták be. Ármin hangsúlyozta, nagyon büszkék rá, hogy ez a poszter azok között kapott helyet, amelyeket kiállítottak az , az olimpiát szervező Nemzetközi Földrajzi Unió kongresszusán, amelyen a világ legjobb szakemberei vesznek részt.
Új szemlélet kellene az oktatásban
A világversenyen hazánk évek óta jól szerepel, noha a háttér nem ideális, főleg annak tükrében, hogy Szingapúrban külön iskola foglalkozik az egész tanévben a diákok felkészítésével. Az egyik probléma az oktatókra ráerőltetett ténycentrikus szemlélet, a másik pedig az földrajzórák számának folyamatos csökkenése. Stein Ármin meglátása szerint is mostohagyermek a magyar oktatási rendszerben a földrajz, noha ma az egyik leglényegesebb tantárgynak kellene lennie. Persze nem a mai oktatási formában, hanem az angolszász országokban elterjedt gyakorlat szerint, ahol mindössze a tananyag harmada épül a tényekre, a fennmaradó rész az összefüggésekre világít rá, a logikus gondolkodást fejleszti.
A diákok szabadidejükben megismerték az ország egy kis szeletét is. A verseny hat napja alatt jártak a Tiltott Városban, a Mennyei Béke terén, a Nyári Palotában, a Nagy Falon és az olimpiai faluban. Eljutottak egy kínai piacra is, ahol a szűk utcákban minden volt, amit csak el lehet képzelni: skorpiók, sáskák, tengeri csillagok, csikóhalak, minden színben és formában, élve és sütésre készen. A verseny után négynapos túrát is szerveztek a fiataloknak. Jártak Hszianban, Kína egykori fővárosában. Ez volt az első település a világon, amelynek lakosságszáma meghaladta az egymilliót.
Megnézték az agyaghadsereget, és eljutottak a Hua Shan hegyre, bolygónk egyik legveszélyesebb turista látványosságára, ahol biztosítás nélkül, szédítő magasban lehet lélekvesztőnek tűnő lépcsőkön és létrákon haladni.
Mint azt az ifjú egyetemista elmondta, hatalmas élményben volt részük, amely szélesítette látókörüket, hogy jobban megértsék az őket körülvevő környezet, a világ működésének rendjét, összefüggéseit.
A PTE Földrajzi Intézetében készültek
A hazai fordulók a HunGeoContest verseny keretében zajlottak, amelynek főszervezője a Pécsi Tudományegyetem. A háromfordulós versenyen legjobban teljesítő négy fiatal mehetett a döntőre, miután még egy egyhetes felkészítésen vettek részt a PTE Földrajzi Intézetében. Kísérőjük dr. Tócsányi András volt.
(Forrás: teol.hu, hirado.hu)
A részleteket 
Hozzászólok