Éghajlatváltozás Magyarország

Az ártéri gazdálkodás napjainkban

Tiszatarján, 2020. szeptember 28. A bejárás résztvevői egy stégen a Tiszatarján közelében lévő egykori ártéri területen kialakított élőhelyen 2020. szeptember 28-án. A fotó Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében elnevezésű LIFE-MICACC projekt Tájgazdálkodás a hullámtéren című tájékoztatója utáni bejáráson készült. MTI/Czeglédi Zsolt MTI/MTI Fotószerkesztőség/Czeglédi Zsolt
A cél, hogy a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett hazai települések természetes és hatékony módon, vízmegtartással tudjanak alkalmazkodni az egyre gyakoribbá váló aszályok és villámárvizek problémájához, a hazai kistelepülések a víz megtartásával képesek legyenek alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz.

Tájgazdálkodás a hullámtéren néven a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszatarjánban hétfőn beszámoltak az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében című LIFE-MICACC projektről.

A 2017-ben indult LIFE-MICACC projekt célja, hogy a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett hazai települések természetes és hatékony módon, vízmegtartással tudjanak alkalmazkodni az egyre gyakoribbá váló aszályok és villámárvizek problémájához, a hazai kistelepülések a víz megtartásával képesek legyenek alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz.

A projektben részt vevő öt magyarországi település – Bátya, Püspökszilágy, Ruzsa, Rákócziújfalu és Tiszatarján – mind különböző táji adottságokkal rendelkezik, így a 2020 nyarára elkészült beruházások más települések számára is jó gyakorlatként szolgálhatnak.

Tiszatarján a Borsodi-ártérhez tartozik, sorsa szorosan a Tiszához kötődik. A folyószabályozását követően a vizes élőhelyek lecsapolása, a szántóföldi gazdálkodás terjedése a hullámtéren, majd az állattartás visszaszorulása miatt az ártéren özönnövények uralkodtak el.

Néhány évvel ezelőtt a WWF Magyarországgal együttműködve Tiszatarjánban kialakítottak egy fenntartható ártéri gazdálkodási modellt, amely megoldást jelentett a gyalogakác visszaszorítására. Az özönnövénytől megtisztított terület egy részén szürkemarhák és vízibivalyok legelnek. Az éghajlatváltozás következtében azonban a hosszú, száraz évek alatt még a vízibivalyok élőhelyéül szolgáló, hullámtéri kubikgödrökből kialakult tavak is szinte kiszáradtak. A visszatartható vízkészletek növelése érdekében a gödröket most egy újabb medencével bővítették, a partokon pedig természetes rézsűket alakítottak ki. Épült egy stég is, ahonnan a látogatók közelről figyelhetik meg a bivalyokat. Hamarosan megnyílik az ökoturisztikai vonzerőt jelentő, szabadon látogatható vízibivaly-tanösvény is.

Facebook hozzászólás
Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Kissé felemás kedd 2020/10/26
    Az északkeleti országrészbe világosabb (naposabb), a Nyugat-Dunántúlra szürkébb (felhősebb) időt hoz a kedd. Az esernyőre inkább csak az Alpokalján és a Kisalföld egy részén lesz szükség, és a hőmérséklet is ott maradhat el a kellemes tartománytól.
  • Jubileumi Homogenizálási Szeminárium és Interpolációs konferencia 2020/10/26
    2020. október 12-14. között zajlott a 10. Homogenizálási Szeminárium és 5. Interpolációs Konferencia az OMSZ-ban és a világ számos pontján egyszerre, ugyanis a járványügyi helyzethez alkalmazkodva, online rendeztük.