A Monostori erőd

Én Komáromban lakom, és fontos látványosságnak tartom a Monostori erődöt. Magyarország történelmében is fontos szerepet játszó épület sok látogatót vonz ide érdekes programjaival, rendezvényeivel és magában az erőd különlegességével és gyönyörűségével is.

A létesítmény a komáromi erődrendszer tagja, ami összesen öt várból áll: Öregvár, Újvár, Csillagerőd, Igmándi erőd és a Monostori erőd. Ez a Habsburg Birodalom legerősebb erődrendszere volt, ami képes volt 200 000 fős hadsereg befogadására is.
A Monostori erőd – Közép-Európa legnagyobb újkori erődje – 1850 és 1871 között épült. Falai hatalmas, faragott kövekből állnak, védműveit 3-4 méter vastag földtakaró borítja, valamint több kilométeres kazamatarendszerrel nyűgözi le a látogatókat.
Az erődrendszert Marguis Chasteler táborszernagy vezette hadmérnöki gárda tevei alapján kezdték építeni. Az építést az 1848-49-es szabadságharc eseményei szakították meg.

1849. május 28-án Klapka György adott utasítást egy új erőd építésére a Homokhegyen. Az eredetileg négy saroktornyos, 1000 katona befogadására alkalmas erődnek csupán az Ács felé néző tornya készült el. A bécsi út lezárása érdekében rohammunkával dolgoztak, fa és föld alapanyagokból, de a munkálatokat a nagy erejű osztrák ágyúzások miatt meg kellett szakítani.
A védőművek a szabadságharc leverése után osztrák kézbe kerültek. Az osztrákok a korábbi tervek alapján nekiálltak a Duna két partján elhelyezkedő erődöket egy nagy erődrendszerré alakítani. Az építkezés első, legnagyobb üteme 1871-ben fejeződött be a Monostori erőd elkészültével. Ez után az erődrendszer teljessé vált a 1871-77 között megépült az Igmándi erőddel.

Az Osztrák-Magyar Monarchia alatt Komárom a Monarchia legnagyobb erődvárosának számított, de mire elkészült, első rendű feladatnak az Oroszország felöli országrész megerősítése számított. Az erődrendszer létjogosultsága az elkövetkező években megkérdőjeleződött. A Duna jobb oldalán elhelyezkedő hatalmas Monostori erőd ennek ellenére hosszú időn át állt a magyar katonagenerációk képzésének szolgálatában.

A II. világháborúban a Monostori erődbe helyezték a 22-es gyalogezred parancsnokságát, és az I.-II. zászlóalj katonái innen indultak a Don menti ütközetekbe. A második világháborút lezáró békeszerződés két részre szakította Komáromot. Ezután ez a párját ritkító katonai műemlék együttes szinte eltűnt a térképről és a köztudatból. 1945 után a Monostori erődben fegyverraktárakat alakítottak ki a szovjet déli hadseregcsoport számára, majd Csehszlovákiából kitelepített magyar családoknak alakítottak ki szükséglakásokat.

1945-90 között a Vörös Hadsereg Déli Hadseregcsoportja Közép-Európa legnagyobb lőszerraktárát alakította ki az erődben. A szovjet hadsereg 1991-es kivonulása után az erődítmények állami kezelésbe kerültek. A Monostori erőd katonai szerepe végleg megszűnt, és az 1992 és 1995 közötti veszélyesanyag-mentesítést követően nyitotta meg kapuit a kíváncsi látogatók előtt. Mára már a katonai hagyományőrzés legjelentősebb magyarországi központjának tartjuk.

Az épület sok látnivalót kínál az ideérkező turisták számára. Az erődben található lőoktató terem ritkasága is különlegessége miatt Európában is egyedülálló. A tisztek a falra festett ábrák segítségével oktatták helyes célzásra és a fegyver karbantartására a katonákat.
A Kenyérmúzeumnak is nevezett Sütőipari emléktár hazánk sütőipari értékeit mutatja be kronológiailag és főbb tájegységek szerint az eredetileg gabonaraktárként működő termekben.
Az erőd belső udvarában elhelyezett Hadtechnológiai park ízelítőt ad a hidegháború fegyverkezéséből. A lokálos kocsik, tarackok, és légvédelmi ágyúk mellett átható egy hordozható tábori kemence is.

A Monostori erőd Legénységi Szállójának mindegyik szobájában 20-30 katonát lehetett elszállásolni. A szobákat vaskályhákkal fűtötték, és az ágyak párosával álltak egymás mellett. Minden második körlethez egy szűk cella is tartozott, amelyekben szinte lehetetlen volt elfeküdni, tehát a bűnösnek órákat kellett egy helyben állnia. Ezt mutatja be életképszerűen a Monarchia Kiállítás.
Életképszerűen elevenedik meg a Szovjet Kiállítás is, ami az erőd 1945 és 1990 közötti szakaszát mutatja be. Ez idő alatt a Vörös Hadsereg használatában állt a létesítmény, amit raktárrá alakítottak át, és így több ezer vagonnyi hadianyag tárolója lett. Szinte mindegyik szobában száz láda állt, amelyeket az udvarra bevezetett vasúton hoztak be.

A „Vörös árnyalatok” – Szovjet Kiállítás arra vállalkozik, hogy a felvillantott képes, események segítségével elgondolkoztassa a nézőt, és alkalmat adjon a múlt kibeszélésére. A kiállított tárgyak segítségével bepillanthatunk a szovjet laktanyák zárt életébe, és az ideológia mindennapokra és emberi sorsokra gyakorolt hatását.

A csak tárlatvezetéssel látogatható Ágyúkiállítás termeiben megfigyelhetőek a Napóleon korabeli ágyúk és az 1848-49-es szabadságharc alatt használt ágyúk között. Ráadásul az országban csak itt tekinthető meg Gábor Áron ágyújának pontos mása, ami szintén teremben áll.
Ezek mellett a Monostori erőd emlékhelyekkel is büszkélkedhet. A Hőserdőben található kopjafák az egykor az erődben szolgált és a II. világháborúban elesett 22-es és 23-as Gyalogezred katonáinak állít emléket. Megtekinthető továbbá a Kitelepítettek emlékműve és a 12. gyalogezred emléktáblája is.

Minden évben több száz/ezer látogatót vonzanak a kiállításokon túl az erődben lévő rendezvények. Ezekről az erőd honlapján tájékozódhatunk: ’www.fort-monostor.hu’.
A Monostori erőd minden nap látogatható, és érdemes rászánni egy napot, és körüljárni ezt a történelmi szempontból is jelentős látványosságot.

Források:
•    www.fort-monostor.hu
•    http://hu.wikipedia.org
•    www.muemlekem.hu
•    Komárom erődváros; Szamódy Zsolt fotográfiái, Csikány Tamás és Horváth Csaba Tanulmánya; Komárom; 1998
Kép: http://m.cdn.blog.hu/mu/muzgo/image/k%C3%B6vetkez%C5%91%20vil%C3%A1g%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9g_1.jpg

Szakács Szonja
11.d, Tatabányai Árpád Gimnázium, Tatabánya, Fő tér 1.