1 liter csapvíz átlag 40 fillér, 1 liter mentes víz minimum 40 Ft (Fotó: http://thetoothandgumshop.com.au)
Címlap Globális problémák, fenntartható fejlődés

Palackosat vagy csapvizet?

A palackozott víz vízlábnyoma: 1 liter palackozott víz előállításához nagyjából 3 liter csapvíz kell a kinyeréstől a palackozáson át a szállításig.

A nagyobb fogyasztás nagyobb profitot hozna a vízszolgáltatóknak, ők azonban a haszonnál sokkal fontosabbnak tartják a palackozott víz okozta társadalmi és környezeti károkat.

A mostani kánikulában nélkülözhetetlen a megnövelt folyadékbevitel. De mindezt milyen forrásból? A megvásárolt PET palackból szinte pár pillanat alatt lesz jobb esetben a szelektív gyűjtőn keresztül újrahasznosított hulladék, vagy évszázadok alatt lebomló szemét. Érdemes újraolvasni az index egy évvel ezelőtt cikkét szomjoltás előtt/alatt. Íme:

Ma a víz a legtöbbször és legalaposabban ellenőrzött élelmiszer hazánkban, a csapvíz biztonságos, egészséges, környezetkímélő, olcsó, kényelmesen hozzáférhető – a Magyar Víziközmű Szövetség kerekasztal-beszélgetésén elhangzottak szerint.  Mégis miért isznak inkább palackozott vizet az emberek? Sok tévhit, hiedelem, félelem terjed, hogy miért jobb a palackos, mint a csapból folyó ivóvíz – ezek közül három kerül szóba a leggyakrabban: a klór, az arzén és a gyógyszermaradványok.

Klór vagy műanyag?

Sokan például azért nem isznak csapvizet, mert azt túl klórosnak tartják. A fertőtlenítő klór engedélyezett koncentrációja nem káros az egészséges ember számára. A csapvíz klórtartalma ennek ellenére nehéz kérdés, mert a fogyasztói ízlés és a biztonságosság nem függ össze a szakemberek szerint. Ha a víz „klóros”, vagyis fura ízű vagy szagú, az épp azt jelenti, hogy a vízben lévő klór megfogta a szennyeződést. Ez ellen úgy védekezhetnénk, ha a vezetékes vízhálózatban, és főleg a házak saját rendszerében minél kevesebb, a klórra reakcióba lépő szennyeződés lenne.  A klór a szakemberek szerint olyan elfogadható, minimális kellemetlenség, amiért cserébe azt a biztonságot kapjuk, hogy valószínűleg nem lesz bajunk abból, ha a csapvíz mellett döntünk.

Ezt is elolvasom:
Mérgező füstködben úszik a vidék

Mit tehetünk, ha zavar a klór? Egy nyitott szájú kancsóban pihentessük a csapvizet 15-20 percig fogyasztás előtt, és addigra a klór nagy része elillan. 

A palackos víz is rejt a szakma által csak „elfogadható kockázatnak” nevezett tényezőt, a műanyag csomagolást, amely beleoldódik a vízbe. Kevéssé ismert tény, hogy a félliteres víz kupakja az előírás szerint azért jobb minőségű, mint a nagyobb palackoké, mert kisebb mennyiségre kell számolni ugyanazt a mértékű beleoldódást.

Mindenki maga dönti el, hogy melyik veszélyt választja: a nulla veszélyt jelentő klórtartalmat a csapvíznél, vagy megissza a ma még csak sejtett hatásokkal járó műanyag-összetevőket a palackból.

szennyvíztisztítóSzennyvíztisztító

Na de a gyógyszermaradványok?

A csapvíz elutasításának másik oka a csapvízben található ártalmas gyógyszermaradványok kérdése. A szakemberek szerint a hazai csapvízben nem fordulnak elő kimutatható mennyiségben gyógyszermaradványok, azaz nanogrammos, vagyis nagyon kicsi mennyiségben sem találtak semmit – mindezt mérték a vízvétel előtt, után, és csapokra is telepítettek mérési pontokat. Közvetlenül a Dunából vett mintákban ugyan kimutattak elenyésző mennyiséget, de például a kanadai mérésekkel összehasonlítva abban a magyarnál négyszer-ötször többet találtak, és a nyugat-európai folyók is magasabb szennyezettséget mutattak.

Viszont ha tudjuk, hogy például egy átlagos fejfájás-csillapító 400 mg ibuprofen hatóanyagot tartalmaz, és tételezzük fel, hogy a vízben iszonyatosan magas, literenként 100 nanogramm ibuprofen-maradvány van, akkor ha egy tablettányi mennyiséget akarunk összehozni a vízből, ez 20 millió pohár vizet jelent, vagyis napi 2 literrel számolva egy tablettányi begyűjtése 5500 évig tartana.

Ezt is elolvasom:
Egy főre jutó vízfogyasztás Magyarországon

Arzén rendben

Az arzén is a csapvíz ellen szól, és ez nem olyan dolog, amihez a szervezet hozzászokik. Sokan legyintenek, hogy hiszen az ország néhány régiójában az emberek „évszázadok óta arzénes vizet isznak”, ám ez félreértés, mert az arzén a múlt évszázad harmincas éveiben fúrt artézi kutak eredménye. Az EU-határérték literenként 10 mikrogramm, itthon a minták még mindig 70-75% felett feleltek meg. És ami a legfontosabb: a víz arzénmentesítése az EU-csatlakozás óta itthon már megtörtént, tehát egy veszéllyel kevesebb.

Palackozott problémák

Ám nem a láthatatlan gyógyszermaradványok, a klór, az arzén jelentik a fő veszélyt, hanem a palackos víz által okozott óriási környezeti terhelés a vízügyi szakemberek szerint is.

A palackos víz nemcsak drágább (1 liter csapvíz átlag 40 fillér, 1 liter mentes víz minimum 40 Ft, sőt a népszerű márkák literje kétszer többe is kerülhet), hanem az is ellene szól, hogy a világ műanyagszennyezésének jelentős része az italospalack-ipar bűne.

A csapvíz 40 fillérjében benne van minden költség, ami az előállításhoz, a szállításhoz, a keletkező szennyvíz tisztításához, illetve a vízminőség biztosításához kell. A minimális vagy egyáltalán nem létező kockázatok miatt sokan a csapvíz helyett mégis a két nagyságrenddel drágább palackos vizet választják.

Ezt is elolvasom:
Mekkora a vízlábnyomod?

Ezek szerint a palackozott víz látszólag a csapvíz elől lopja el a piacot. Ennek azonban épp az ellenkezője igaz, hiszen 1 liter palackozott víz előállításához nagyjából 3 liter csapvíz kell, ha a gyártási folyamatot a kinyeréstől a palackozáson át a szállításig nézzük. A vízszolgáltatóknak ezek szerint az lenne az érdeke, hogy mindenki palackos vizet igyon, mert akkor jönne be a nagy profit. Mégsem ezt teszik, mert a palackozott víz okozta társadalmi szintű környezeti kár szerintük is sokkal fontosabb, mint a nagyobb bevétel.

hulladékkezelő telep

Hulladékkezelő telep

Kinek is éri meg a palackos?

Ha egy átlagos háztartásban nem csapvizet isznak, azzal a rezsiköltségek nemhogy csökkennének, inkább nőnek, hiszen a fogyasztás elenyésző része a megivott víz, sokkal több megy el egyetlen vécélehúzással vagy zuhanyozással. Vagyis valójában az a család, ahol csak (vagy főleg) csapvizet isznak, átlag 60 000 forintot költ egy évben vízdíjra, ellentétben azokkal, akik a 100-szor drágább palackozott vizet vásárolják. Ez utóbbiak ugyanis éves szinten nagyjából ugyanannyit költenek palackozott ivóvízre, mint amennyi az éves vízszámlájuk.

A pénztárcánk mellett a másik kárvallott a környezet – csak Magyarországon évente 1,5 milliárd PET-palackot dobunk ki, ez kb. 51.000 tonnányi műanyag palack. Rengeteg energiát és nyersanyagot emészt fel ezek gyártása, szállítása, a hulladék eltüntetése.

Kinek is éri meg a palackozott víz?

(Forrás: greenfo.hu)


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • 2021. januári nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép 2021/01/26
    A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Európában csapadékhiányos és túl nedves vidékek is előfordulnak, az USA őszi búza vetésterületének pedig mintegy harmadát aszály sújtja. A déli féltekén, Ausztráliában befejeződött a búza aratása, csaknem […]
  • Egy kis szusszanás 2021/01/26
    A következő periódusban egy kis nyugalom következik, ezt követően azonban továbbra is dinamikus marad az időjárás.