Éghajlatváltozás Globális problémák, fenntartható fejlődés

Mi okozza az éghajlatváltozást? (1. rész)

Aszály (forrás: Unsplash)
Egyre többször olvashatunk az éghajlatváltozásról, azonban az okokról általában csak hiányosan, sokszor elnagyoltan esik szó. Ebben a sorozatunkban az éghajlatváltozás kialakulásában szerepet játszó okokat mutatjuk be.

Az éghajlatváltozást három, többnyire egymással párhuzamosan érvényesülő okkal magyarázzák a szakemberek. Ezek az okok:

– az éghajlati rendszer (minden külső hatás nélküli) belső ingadozásai,

– természetes külső tényezők,

– antropogén (emberi) hatások.

Az éghajlati rendszer belső ingadozásai

Földünk éghajlati rendszere rendkívül összetett és bonyolult kölcsönhatásokra épül. Ebben a rendszerben bizonyos változékonyság minden külső kényszer nélkül is kialakulhat. Ennek a mértékét a tényleges megfigyelések alapján és a globális éghajlati modellek ellenőrző számítógépes futtatásaiból ismerik.

Az éghajlati rendszer belső változékonyságának legszembetűnőbb példája az El Niño, amely 3-7 évente ismétlődő jelensége elsősorban az Egyenlítő közelében.

Ecuador és Észak-Peru partjai előtt az óceán felszíne általában hidegebb az Egyenlítő menti vizekhez képest. Az északra tartó hideg Humboldt-áramlás elsodorja a felszíni vizet a parttól, így hideg, tápanyagokban gazdag víz áramlik föl a mélyből, ami a perui szardellahalászat alapja.

Karácsony táján évről évre itt 1-2 °C-kal melegebb víz jelenik meg egy meleg, dél felé tartó tengeráramlás miatt. Ez az áramlás megakadályozza a tápanyagokban gazdag hideg víz feláramlását, így a halászat rövid időre (márciustól áprilisig) megszakad. Ezt az évenkénti, karácsonykor jelentkező felmelegedést a halászok nevezték el több mint 100 éve El Niñonak (spanyolul Kisded). Az El Niño a Csendes-óceán fölötti általános légkörzésben is eltéréseket, szélsőséges időjárást okoz. E jelenség több hónapig, egy-két évig fennmarad, és alapjaiban átalakítja az egyenlítői térségek légkörzését. Egyes helyeken (pl. Indonéziában, Ausztráliában) szokatlan szárazság, máshol (pl. Dél-Amerikában) a normálisnál sokkal több csapadék hullik.

Az El Niño ellentéte a La Niña, ekkor erősödik a hideg víz feláramlása és a passzátszél.

Az El Niño és hatása (forrás: Földrajz 9. EKE-OFI, 2019)

A mérsékelt övezetben is kimutathatók a lassú ingadozások az általános légkörzésben. Például az Európa éghajlatát is befolyásoló Észak-Atlanti Oszcilláció (angol mozaikszóval: NAO), amely az azori anticiklon és az izlandi ciklon légnyomásainak a különbsége. Amikor ez a légnyomáskülönbség nagy, akkor erős nyugati áramlás, ami hűvös nyarat és enyhe telet okoz Közép-Európában, mindkét évszakban átlagon felüli csapadékkal.

Az Észak Atlanti Oszcilláció az izlandi ciklonnal és az azori anticiklonnal

Ha az azori anticiklon és az izlandi ciklon között kisebb a légnyomáskülönbség, akkor a nyár és a tél is szárazabb.

Összegezve: A negatív NAO index gyenge szubtrópusi anticiklont és gyenge izlandi ciklont jelez. Így a nyomáskülönbség alacsony, ezért a kelet-nyugat irányú mozgás legyengül, főként a mediterrán területekre szállít nedves és Észak-Európába hideg levegőt. A pozitív NAO index az átlagosnál erősebb szubtrópusi magasnyomású központot jelent, az átlagosnál alacsonyabb nyomású izlandi ciklonnal. Ennek hatásaként meleg és nedves tél jellemzi Európát.

A negatív és a pozitív Észak-Atlanti Oszcilláció (forrás: https://www.researchgate.net)

A 2. részben a természetes külső tényezőket mutatjuk be.

Forrás: https://www.met.hu; http://nimbus.elte.hu/tanszek/docs/MandlEva_2009.pdf;
https://www.researchgate.net

Facebook hozzászólás

A Földrajz Magazinon 1500 bejegyzés, cikk olvasható. 2019-ben még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Szerző/fordító

Arday István

Arday István

Munkahely:
EKE-OFI, vezetőszerkesztő
ELTE TTK FFI Földrajztudományi Központ Földrajz szakmódszertani csoport, oktató

Hozzászólok

Írd ide a hozzászólásodat!

TÁMOGATÓKAT KERESÜNK

A Földrajz Magazinon 1500 bejegyzés, cikk olvasható. 2019-ben még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

A nap képe - NASA

Nézze meg a NASA által készített, naponta frissülő fotókat!