A villámárvizeket elsősorban az különbözteti meg más árvizektől, hogy néhány óra alatt keletkeznek kis vízgyűjtő területre hulló, nagy intenzitású csapadék hatására.
Szélsőséges esetben 1-3 óra alatt akár 100 mm-t elérő csapadék is hullhat egy adott térségre.
Lefolyásuk rövid, de az esővíz a vízmosásokban. hasadékokban vagy kisebb patakok medrében hirtelen árhullámmá alakulhat, a víztömeg sziklákat görgethet, fákat csavarhat ki, épületeket és hidakat sodorhat el, új medreket vághat.
Ahhoz is elegendő lehet az energiája, hogy településeken járdarészeket, házakat ragadjon magával. Az utcák sebes folyókká alakulhatnak, alagsorok, aluljárók halálos csapdákká válhatnak, ha megtelnek vízzel.
A vízszint gyors növekedése néhány óra alatt elérheti akár a 10 m-t vagy többet is. Hatásukra katasztrofális sárlavinák is megindulhatnak.
A villámárvizek meteorológiai szempontból a konvektív csapadékrendszerekhez, azaz záporokhoz és zivatarok- hoz köthetők, amikor a vonalba rendeződött zivatarok egymás után mozognak, így egy adott terület fölött rövid időn belül több – intenzív csapadékot adó – zivatarcella is átvonulhat. Ilyen intenzív csapadékesemények az év szinte bármely hónapjában előfordulhatnak.
A villámárvíz kialakulását a domborzat is befolyásolja; legveszélyeztetettebbek a hegységek és dombságok , illetve leginkább az előtereik és a völgykapuk, ahol a domborzat lejtésének hirtelen megváltozása miatt a lefolyó víztömegek lelassulnak és összetorlódnak. A gyér növényzet, a vízátnemeresztő (impermeábilis) rétegek magas aránya, a talaj kötöttsége vagy éppen a csapadékelvezető rendszer karbantartásának hiánya is elősegíti a villámárvizek létrejöttét. A városok fokozottan veszélyeztetettek, mert a sűrű városias beépítettség, valamint a burkolt felületek magas aránya is növeli a gyors felszíni lefolyás kockázatát.
Forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza
A részleteket 
Hozzászólok