Címlap Globális problémák, fenntartható fejlődés

FAO-főigazgató: a következő háborúkat a vízkészletek miatt fogják vívni

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója szerint a következő háborúkat nem a termőföld, hanem a vízkészletek miatt fogják vívni.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója szerint a következő háborúkat nem a termőföld, hanem a vízkészletek miatt fogják vívni. José Graziano da Silva a kedden kezdődött budapesti víz-világtalálkozón hangsúlyozta: a vízfelhasználás problémáját egyedül nem képesek kezelni az országok. Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója azt emelte ki, hogy a víz véges erőforrás, ezért okos vízgazdálkodásra van szükség.

Hatékonyabb mezőgazdasági termelési módok kellenek, mert a mezőgazdaság a vízkészletek legnagyobb felhasználója. Ha nem hatékony a mezőgazdasági termelés, az vízpazarláshoz vezet – magyarázta José Graziano da Silva.

A FAO főigazgatója szerint csökkenteni kell a vidéki szegénységet, ehhez alapvető fontosságú biztonságos vízellátás. Az élelmezés, a szegénység, az energiafelhasználás, illetve -ellátás és a fejlődés összefügg a vízgazdálkodással. A víznek fontos szerepe van a társadalmi fejlődésben – mondta.

Hasonló megközelítést alkalmazott az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója is. Margaret Chan szerint helyes cél ilyen keményen dolgozni a vízgazdálkodás javításáért, mert a víz véges erőforrás, és elengedhetetlen az élethez. Hangsúlyozta, hogy a vízre a Föld jelenlegi lakóinak és a jövő generációjának is szüksége van.

A WHO főigazgatója szerint a vízbiztonság és a vízminőség javítása 1958 óta foglalkoztatja a világot, és az ezredforduló előtt megfogalmazott millenniumi fejlesztési célokat “az emberi nyomorúság” leküzdésére csak a víz megfelelő felhasználásával lehet elérni.

Ezt is elolvasom:
Globális szemléletváltás szükséges a vízgazdálkodásban

Margaret Chan szerint az elmúlt időszakban csökkent a fertőzött ivóvízhez köthető gyermekhalálozások száma világszerte, de nagy különbség van az egyes országok között. Milliárdoknak még ma sincs megbízható, stabil vízforrásuk, és még mindig sok ember él kiszolgáltatott helyzetben.

A főigazgató szerint a tiszta ivóvízhez való hozzáférést mérő adatok csak a háztartásokra vonatkoznak, de ugyanilyen fontos, hogy legyen tiszta ivóvíz az emberek munkahelyén, iskolájában vagy az egészségügyi ellátóközpontokban.

Az utóbbi különösen lényeges kérdés Chan szerint, mivel elsőbbséget élvez a fertőzések terjedésének meggátolása. A globális vízellátás javult, de a millenniumi fejlesztési célok egészségügyi részét még nem teljesítették. Fontos lenne például a megfelelő szennyvízelvezetés, de Chan szerint amikor ez vagy a tisztálkodás társadalmi problémái kerülnek elő, sokan kínosnak érzik a témát.

Ezzel összefüggésben a WHO főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad szégyenlősnek lenni. A szennyvíz vagy a személyes higiénia esetében érdemes emlékeztetni arra, hogy az AIDS problémája régebben tabu volt, és csak akkor lehetett hatékonyan felvenni a küzdelmet ezzel a betegséggel, amikor szabadon kezdtek beszélni róla.

(MTI)


Címkék
Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

A NAP KÉPE – NASA

RSS OMSZ

  • Továbbra is hiányzik a meleg 2021/04/22
    Bár a már nagyon várt csapadék megérkezett az elmúlt héttől kezdődően, az évszakhoz képest hűvös időjárás azonban a vegetáció fejlődésében eddig egy-két hetes lemaradást okozott. Jelentős felmelegedés a következő pár nap során sem várható, sőt a mai hidegfront lehűlést és péntektől keddig helyenként újabb hajnali fagyokat hoz.
  • Az OMSZ átáll az 1991–2020-as éghajlati normál használatára 2021/04/22
    Éghajlati visszatekintőinkben és más éghajlati leírásainkban az aktuális jellemzőket mindig 30 éves időszakok átlagaihoz, a klímanormálokhoz viszonyítjuk, segítségükkel határozzuk meg a hazánk területén, illetve az egyes településeken megszokottnak mondható éghajlati jellemzőket. Mivel 2020-szal újabb évtized zárult, mostantól az 1991–2020-as időszakot tekintjük alapnak. A "sokéves átlag" és a "szokásos" ezentúl ezt az időszakot jelenti írásainkban. Tanulmányunkban […]