Címlap Globális problémák, fenntartható fejlődés Tudomány

Az olvadó grönlandi jég folyamatosan juttat metángázt a légkörbe

Olvadó jég Grönlandon (Fotó: pixaby.com)
Az olvadó grönlandi jégtakaró metángáz tonnáit bocsátja ki a légkörbe egy új tanulmány szerint, amely kimutatta, hogy az eddig feltételezettnél jóval nagyobb hatással van a légkörre a jég alatti biológiai aktivitás.

A Bristoli Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi tudóscsoport három hónapon át táborozott a grönlandi jégtakaró szélén, olvadékvizet gyűjtve a nyári hónapokban az 1,8 millió négyzetkilométernyi jégtakaró ezen több mint 600 négyzetkilométeres vízgyűjtőterületéről.

A Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint új érzékelőket használva az olvadékvízben lévő metán valós idejű mérésére a kutatók arra figyeltek fel, hogy a jég alól a metán folyamatosan érkezik az olvadás idején.

Számításaik szerint legkevesebb hat tonna metánt szállított az olvadékvíz mérőhelyükre a jégtakaró ezen területéről, ez nagyjából annyi, amennyit száz szarvasmarha bocsát ki.

A metángáz a harmadik legjelentősebb üvegházhatású gáz a légkörben a vízgőz és a szén-dioxid után. Bár kisebb koncentrációban fordul elő, mint a szén-dioxid, 20-28-szor ártalmasabb. Ezért kisebb mennyiségben is képes aránytalanul nagy hatással lenni a légköri hőmérsékletre. A Földön lévő metángáz többségét mikroorganizmusok állítják elő, amelyek a szerves anyagot alakítják át metángázzá oxigén hiányában főként lápos, mocsaras térségekben és mezőgazdasági területeken.

Bár már korábban is észleltek metángázt a grönlandi jégsapkában, ez az első alkalom, hogy közvetlenül megfigyelték, hogy a tavasszal és nyáron nagy mennyiségben keletkező olvadékvíz folyamatosan szállítja a metángázt a jégtakaró alól a légkörbe.
“Szembetűnő az a tény is, hogy egyértelmű bizonyítékot találtunk egy kiterjedt jég alatti mikrobiális rendszerre. Tudtuk ugyan, hogy a metángázt előállító mikrobák valószínűleg fontosak a jégalatti környezetben, az azonban vita tárgya, hogy mennyire fontosak és mennyire kiterjedtek. Most már látjuk, hogy aktív mikroorganizmusok élnek kilométerekkel a jég alatt, és nem csak túlélnek ott, hanem a Föld rendszerének más részeire is valószínűleg hatással vannak. Ez a jégalatti metán létfontosságú mutatója az életnek ezekben az elszigetelt környezetekben” – idézte Guillaume Lamarch-Gagnont, a tanulmány vezető szerzőjét az EurekAlert tudományos hírportál.

Az északi-sarki metánforrásokat tanulmányozó legtöbb kutatás a sarkvidék örökké fagyott talajára összpontosított, mivel az nagy mennyiségben tartalmaz szerves szénkészleteket, amelyek metángázzá alakulnak át, amikor olvad a talaj az éghajlatváltozás miatt. Ez a tanulmány megmutatta, hogy a jégtakaró mélye, amely nagy szénkészleteket, folyékony vizet és mikroorganizusokat és kevés oxigént tartalmaz, ami ideális feltétele a metángáz kialakulásának, szintén forrása a légköri metánnak.

Facebook hozzászólás

A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa 300 Ft-tal a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Tudná 300 Ft-tal támogatni magazinunkat?

A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa 300 Ft-tal a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

Powered by Theme Mason

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Több csapadék, kevesebb szél 2020/02/25
    Éjszaka újabb hidegfront érkezik, de most viharos szél nélkül. Ellenben sokfelé számíthatunk majd jelentős mennyiségű csapadékra.
  • Újabb rekordok (2020.02.24.) 2020/02/25
    Megdőlt az országos napi maximum-hőmérséklet rekordja. Az Alpokon átbukó főn szél következtében vasárnap az esti órákban Sopron Fertőrákos állomásunkon 21,1 Celsius-fokot mértünk. Az erre a napra vonatkozó eddigi legmagasabb érték harminc évvel ezelőtt született, 1990-ben Székesfehérváron és Szombathelyen is 21,0 fok volt a napi maximum-hőmérséklet. A hidegfront viharos széllel érkezett, Budapest János-hegy állomásunkon orkánerejű, 35,6 m/s-os […]