Globális problémák, fenntartható fejlődés

A vadászat miatt halhat ki 300 szárazföldi emlősfaj

Fotó: http://www.nationalpost.com/
A vadászat 301 veszélyeztetett szárazföldi emlősfaj - köztük csimpánzok, tevék, leopárdok, denevérek - kihalását idézheti elő - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján lévő fajokat vizsgálva.

A 301 faj szinte mindegyike fejlődő országokban él, ahol a húsukért és gyógyászati termékek előállításáért való vadászat mellett túlélésüket veszélyezteti az erdőirtás, a mezőgazdasági területek terjeszkedése, az emberek egyre mélyebb behatolása a vadonba.

A 301 faj az IUCN vörös listáján lévő szárazföldi emlős hét százalékát és az összes veszélyeztetett emlősfaj egynegyedét teszi ki.

A 301 faj között 168 főemlős van, köztük a síkvidéki gorilla, a mandrill, 73 patás állat – a vadjak és a kétpúpú teve -, 27 denevérfaj, 12 ragadozó és számos medvefaj. Van köztük 26 erszényes faj, 21 rágcsáló és a tobzoska mind a nyolc faja – derül ki a Royal Society Open Science című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányból.

„Számos rossz dolog veszélyezteti a vadvilágot világszerte, legfőképpen az élőhelyek elvesztése és csökkenése, de a vadhúsért folyó vadászat is kolosszális hatással van rá” – idézte David MacDonaldot, az Oxfordi Egyetem professzorát, a kutatócsoport egyik tagját a The Guardian brit napilap honlapja.

„A vadászok száma egyre nő és az úthálózatok behatolása a legtávolabbi körzetekbe olyan mértékű, hogy semmi menedék nem maradt az állatok számára. Kamerunban, ahol dolgoztam, kora reggel taxik csoportjai indulnak útnak a távoli körzetekbe, és vadhússal megrakodva térnek vissza a városokba” – tette hozzá.

1627-ben Lengyelországban elejtették az őstulok utolsó példányát, az 1670-es években Mauritius szigetén az ember kipusztította a dodó nevű röpképtelen madarat. Mindezeknek nagy szerepe volt abban, hogy egyes fajok ritkulását és kihalásának lehetőségét már a XVII. század második fele óta vizsgálták.

A globális vadhús-kereskedelem mértékét nehéz felmérni, de a Nemzetközi Erdészeti Kutatóközpont 2011-ben úgy becsülte, hogy évi hatmillió tonna vadállat pusztul el a vadhúsért folytatott vadászat miatt. Egy másik becslés szerint csak a brazíliai amazonasi őserdőkben évente 89 ezer tonna vadállatot vadásznak 200 millió dollár értékben.

A vadhús egy részét külföldre csempészik: egyetlen európai repülőtéren, a párizsi Charles de Gaulle-on a becslések szerint évente mintegy 260 tonna vadhús lapul illegálisan a bőröndökben.

A kutatók szerint a túlvadászat problémájára a megoldást az jelentené egyebek között, ha a fajok szélesebb körű védelemben részesülnének, a helyi közösségeket érdekeltté tennék a vadvilág megőrzésében, alternatív élelemforrásokat, különösen fehérjében gazdag növényi élelmiszereket biztosítanának számukra, és oktatás keretében értetnék meg világszerte az emlősökre leselkedő veszélyeket, köztük a vadászatot.

Környezettudatos vagy? Ha 1000 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Környezettudatos vagy?

Ha 1000 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. támogatás A részleteket itt találod.

RSS Időjárás

  • Fokozatosan megszűnik a kettős fronthatás
    Már naposabb pénteknek nézünk elébe. A tegnapi borús, esős napért cserébe ma a kisalföldiek örülhetnek, oda jut a legkevesebb felhő és zápor. Sopron környékén egy kis szelet el kell viselni, ahogy a Zemplén környékén is lehetnek erős lökések. Az ország nagyobb részén sok gomolyfelhőre, és délutáni záporokra kell készülni, 20 fok körüli hőmérséklettel.