A tavaszi mászószezon eddig 11 életet követelt a Mount Everesten. A jó idő miatt az emberek megrohamozták a hegyet, ezért a csúcs közelében óriási torlódás alakult ki, a hegymászóknak pedig órákig kellett várakozniuk, hogy meghódíthassák a világ tetejét. A 8848 méter (8850 m, lásd keretes írásunkat) magas Everesten a 8000 méter fölötti területet halálzónának hívják, mert ebben a magasságban már nagyon kicsi a levegő oxigéntartalma, ezért a hegymászók agya és tüdeje fulladozik a ritka levegőn, megnő a szívroham és a stroke kockázata, az ítélőképességük pedig jelentősen leromlik.
A május 22-ei csúcstámadás idején több tucat hegymászó tartózkodott a csúcs alatti gerincen. A Mount Everest évek óta túlzsúfolt, és nagy probléma a drasztikusan gyarapodó hulladék mennyisége, mert a mászók a szemeteiket, fölösleges felszereléseiket a hegyen hagyják.
A hegy fontos bevételi forrást jelent Nepál számára, ez a bevétel az ország gazdasági fejlődésének egyik alapja. Nepálnak 2017-2018-ban 643 millió dollár bevétele származott a turizmusból, ami a GDP mintegy 3,5%-a. Az export ugyanebben az időszakban 721 millió dollárt tett ki, de a turizmus bevétele gyorsabban nőtt. A turizmus 2016-ban közvetlenül 452 500 nepáli alkalmazottat foglalkoztatott. Az ország arra számít, hogy 2020-ban 2 millió vendég érkezik, azaz a 2017-es év duplája.
Az 1990-es évektől a nepáli kormány egyre több engedélyt adott ki a Mount Everest megmászására. Két évtizede még a nagy tapasztalattal rendelkező, az expedíciók szervezésére specializálódott cégek hoztak jól fizető hegymászókat. Azonban a szervező cégek között megnövekedett piaci verseny az árakat letörte, ezért olcsóbban lehetett megmászni a világ legmagasabb hegyét is. A verseny növekedése és az árak csökkenése miatt megszaporodtak a kevésbé képzett vezetők által irányított mászások.
A szakemberek szerint a probléma megoldásának legegyszerűbb módja lenne, ha a minősített expedíció-szervezők egy kiválasztott csoportja kizárólagos jogot kapna az expedíciók szervezésére. A jól képzett üzemeltetők számának csökkenésével újra drágulnának az expedíciók, ezért a bevételek is nőnének, azonban a hegymászók száma csökkenne.
A hegyen hagyott hulladékok mennyiségét pedig úgy csökkentenék, hogy az expedícióknak 4000 dollár kauciót kellene fizetniük, amit kizárólag abban az esetben kapnának vissza, ha a szemetet, a hulladékot lehoznák a hegyről.
Radhanath Szikdar indiai matematikus 1852-ben állapította meg először, hogy a Csomolungma a világ legmagasabb hegye. Az első mérést 1856-ban végezték, amikor 8840 métert jelentettek be. Csaknem egy évszázaddal később, 1955-ben elvégzett indiai mérések 8848 méteres eredményt adtak. 1999-ben az amerikai National Geographic Society expedíciója egy GPS-egységet állított a legmagasabb sziklára, és így 8850 méteres magasságot kaptak. Kínaiak 2005-ben mérték meg a Csomolungma magasságát, amely 8844 méteres eredményt adott. A nepáliak 2010-ben 8848 métert mértek.
A Mount Everest fiatal hegy, a kőzetlemezek (Ausztrál-indiai- és Eurózsiai-) mozgása miatt évenként 3-5 milliméterrel nő, és évi 27 milliméterrel mozdul el északkelet felé.
(forrás: Földrajz 9. tankönyv, OFI; https://index.hu/tudomany/2012/02/28/milyen_magas_a_mount_everest)
(Forrás: bloomberg.com, privatbankar.hu, hu.euronews.com)
A részleteket 
Hozzászólok