A tudósok becslése szerint a tudomány ma mintegy 390 ezer növényfajt ismer. Tavaly 2034, addig ismeretlen növényfajt fedeztek fel – idézte a BBC News a brit Királyi Botanikus Kert (RBG) jelentését.
A beszámoló ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy
a növényfajok 21 százalékát a kipusztulás fenyegeti. Ennek főbb okai között a klímaváltozást, az élőhely elvesztését, a különböző betegségeket és az invazív fajok elterjedését sorolták fel.
Kathy Willis professzor, a London délnyugati részén található világhírű növénykert és botanikai kutatóállomás, a RBG Kew tudósa elmondta: „nagyon fontos, hogy megtudjuk, hány növényfaj él a Földön, hol találhatóak, milyen kapcsolatban állnak egymással az egyes növénycsoportok, hiszen a növények alapvetőek az emberiség jóléte szempontjából. Ellátnak minket táplálékkal, üzemanyaggal, gyógyszerrel, és a klímánk szabályozásában is szerepet játszanak”.
A Föld növényvilágának felmérésekor a kutatók sok átfedést találtak: számos növény szerepel különböző néven, mivel előfordul, hogy különböző botanikusok, különböző időpontban más nevet adtak nekik.
A felmérés az ismert növényfajok számát mintegy 390 ezerre becsülte az algák, moszatok, párlófüvek és borzhínárok nélkül. A 390 ezer faj zöme, pontosan 369 ezer 400, virágos növény.
Willis szerint ugyanakkor az ismert növényfajok csak a felszínt jelentik, sok ezernyi olyan faj él a Földön, amelyet nem ismerünk. A tudósok folyamatosan bukkannak újabb és újabb fajokra. Tavaly például a begónia kilencven új faját fedezték fel, emellett öt hagymafajt is találtak és egy új rovarevő növényt (Drosera magnifica) is regisztráltak Brazíliában.
A környezetvédők szerint ma majdnem ötezer invazív növényfajt ismerünk. Mivel nagyon nehéz megszabadulni tőlük, a világgazdaság közel öt százalékát emészti fel az ellenük való küzdelem.
A jelentés arra is kitér, hogy a Föld növényvilágának 10 százalékát nagyon érzékenyen érinti a klímaváltozás. A globális felmelegedés hosszú távú hatásai azonban még nem világosak. Vannak térségek, ahol a légkörbe jutott széndioxid jó hatással van egyes növényekre, az Északi-sark például kizöldül, egyes szavannás vidékek növényvilága is gazdagodik, és egyes fák magasabbra nőnek – mondta Wallis.
A tudós ugyanakkor hozzátette: a klímaváltozás miatt változik a növények eloszlása és virágzása. A felmelegedés közvetett módon hat a növények beporzására is, aminek komoly következményei lehetnek a növényekre nézve.
A Kew Gardens ezentúl évente elvégzi a globális felmérését, ami lehetővé teszi, hogy a tudósok megfigyelhessék a növényvilág változását.
A részleteket 
Hozzászólok