A lítium ára 2010 óta 20 százalékkal emelkedett, míg a 2000-ben mintegy 60 ezer tonnás globális lítium-felhasználás megduplázódására tíz évre volt szükség, addig a 2010. évi 120 ezer tonnás érték az előrejelzések szerint már 2017-re elérheti a 240 ezer tonnás felhasználást.
A lítium-kereslet elsősorban az újratölthető elemek, például a hibrid autókba kerülő akkumulátorok növekvő felhasználásának köszönhetően akár évi 11 százalékkal emelkedhet a jövőben.
A növekvő kereslet kielégítésére bőségesen elegendőek a világ 13 millió tonnára becsült lítiumkészletei, melyek döntő többsége a Föld ma még érintetlen területein, Dél-Amerikában, az úgynevezett lítium-háromszögben találhatóak, így Bolíviában, ahol a készlet 34 százaléka lelhető fel, Chilében, amely a lítiumkészlet 31 százalékával rendelkezik, és Argentínában, ahol a készletek 6 százaléka van. További 8 százalék az Egyesült Államokban, 3 százalék pedig Ausztráliában található.
A dél-amerikai készletek több mint a fele a világ legnagyobb kiterjedésű és legmagasabban, 3650 méteren, az Andok hegységben lévő, kiszáradóban lévő bolíviai Salar de Uyuni sósivatagban helyezkedik el. Ott a lítium források a legkönnyebben és a legalacsonyabb költséggel bányászhatók ki, ugyanakkor Bolíviában a technikai problémák és a várható környezeti károk miatt még nem indult el a nagybani kitermelés.
A növekvő kereslet hatására a lítium árát meghatározó, a melléktermékekkel (kálium-szulfáttal, nátrium-szulfáttal) együtt számított lítium karbonát egyenértékes (LCE) termék egyre többe kerül. Míg tonnájáért 2000 elején még „csupán” 2 ezer dollárt kellett fizetni, addig 2008-ban már 5 ezret, jelenleg pedig már 6 ezer dollár körüli összeget.
A lítium ára nagyban függ a tisztaságától, így alapvető, hogy a gyártóknak legalább az elem minőségű, 99,5 százalék tisztaságot sikerüljön elérni, Németország például idén tavasszal jelentette be, hogy sikerült 99,8 százalékos tisztaságú lítiumot előállítania.
A részleteket 
Hozzászólok