Görögország felgyorsítja a privatizációt és a strukturális reformokat

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Antonisz Szamarasz görög kormányfő megállapodott, hogy Görögország felgyorsítja a privatizációt és a strukturális reformokat. Ezt José Manuel Barroso jelentette be kedden, miután az év második felében esedékes görög uniós soros elnökség fő kérdéseiről tárgyalt Brüsszelben Antonisz  Szamarasszal.

A bizottság elnöke szerint a jelenleg Görögországnak nyújtott támogatás a jövő év közepéig maradéktalanul biztosítja az ország finanszírozását, a program végrehajtása pedig megfelelően halad.

„Már látszik a fény az alagút végén” – fogalmazott Barroso, s elmondta, hogy tavaly óta csökkent a görög államkötvények hozama, jövőre pedig a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított államadósság mérséklődésére is számít.

A portugál bizottsági elnök szerint viszont a görög gazdaság továbbra is sérülékeny. Mint mondta: továbbra sem szabad „elengedni a kormányt”, sőt, „feltűrt ingujjal” kell folytatni a pénzügyi konszolidációt, noha már korábban is felhívta rá a figyelmet, hogy annak mind politikai, mind társadalmi értelemben megvannak a maga határai.

Újságírói kérdésre válaszolva Barroso azt is kifejtette, hogy ő a növekedésbarát konszolidáció pártján áll, de a folyamat elején a pénzügyek rendbetételének, ha úgy tetszik, a megszorításoknak kell állniuk. Ha nem ezzel kezdjük, akkor a program többi eleme teljesen hiteltelenné válik, a többi ország pedig aligha adott volna kölcsön pénzt, és akkor a fizetésképtelenség határára jutottak volna ezek az országok – vette védelmébe a bizottság válságkezelő stratégiáját Barroso. Nem volt más út előre – hangsúlyozta a bizottsági elnök.

Az állami adminisztráció csökkentését José Manuel Barroso szociális intézkedésnek nevezte, mondván: ezáltal hatékonyabbá válhat a közszféra, ami kevesebb pénzbe kerül az adófizetőknek. A bevételek növelését pedig az Európai Bizottság nem pusztán úgy szeretné elérni ezekben az országokban, hogy a kormányokat adóemelésre kényszeríti, hanem az a cél, hogy minél többen járuljanak hozzá a közterhekhez, és leszorítsák az adócsalást és az adóelkerülést.

Azt is elmondta: tisztában van azzal, hogy rengeteg spekuláció látott már napvilágot arról, hogy Görögországnak esetleg egy harmadik mentőövre lenne szüksége, de kijelentette: nem kíván hozzájárulni e találgatások terjedéséhez. Meg kell majd vizsgálni, hogy garantált-e Görögország finanszírozása, és hogy található-e benne rés – fogalmazott Barroso. A portugál politikus mindössze annyit mondott: ha szükséges, akkor a görög programot kiigazítják.

A görög miniszterelnök kijelentette, hogy Athén tartani fogja a kitűzött célokat, külföldi partnereitől pedig azt várja el, hogy ennek megfelelően cselekedjenek.

„Hat év mély, elhúzódó recesszió, súlyos munkanélküliség és drámai életszínvonal-csökkentést követően Görögország láthatóan megfordítja a trendet” – húzta alá Antonisz Szamarasz, aki rámutatott, hogy elérhető közelségbe került, hogy az ország pozitív elsődleges mérleget tudjon felmutatni, a versenyképességi lemaradást pedig sikerült behoznia. A görög miniszterelnök arról is beszélt, hogy a görög államháztartás strukturális hiányának alakulása jobb a vártnál, és jelenleg a recesszió is csekélyebb annál mint amire korábban számítani lehetett.

„A görögök által meghozott áldozatok kézzelfogható eredményeket hoznak” – értékelte a gazdasági folyamatokat a görög kormányfő, aki szerint ha Athén teljesíteni tudja a vállalt tervet, akkor finanszírozási probléma sem lesz.

(MTI)