Ilyen és ehhez hasonló megállapítások szerepelnek a kínai média szombati értékelő kommentárjaiban, szerkesztőségi cikkeiben a brit kilépésről tartott népszavazást követően.
„Nagy-Britannia egyet lépett hátra, az EU-nak pedig további hanyatlással kell szembenéznie” – sommázza véleményét egyik írásának címében a Global Times című napilap.
Nagy-Britannia kilépése csapás az európai integrációra, és az effajta csapások sosem jönnek jókor – fogalmazott a cikkíró, aki szerint az, ami történt, Európa általános hanyatlásának a következménye. Megállapítja: a „világ központja” a múltban az Atlanti-óceán két oldalát jelentette, ám mára a hangsúly áttevődött a csendes-óceáni térségre. Kelet-Ázsia virágzást, több évtizedes gazdasági fejlődést tud felmutatni, míg Európa mára „a világ múzeumainak és turisztikai célpontjainak központja” maradt.
Európa képtelen a problémáit megoldani, a közvélemény nem lát tisztán és csalódott, a szélsőségek előretörése tapasztalható. A lap szerint a Brexit következményei az Egyesült Államoknak hozhatnak hasznot, hiszen a valuták dominanciáját tekintve egy erős versenytársa gyengül meg, politikailag pedig könnyebb lesz számára Európa befolyásolása.
Az cikkíró úgy értékeli, hogy a brit nemzet a döntésével elzárja magát a külvilágtól.
A China Daily című angol nyelvű napilap írása szerint Európa hatalmas kihívások előtt áll, az EU-ban egyébként is különleges státuszt élvező britek nemet mondtak még az „egy unió, két rendszer” elvére is.
A szerző, aki a populista politikai erők megerősödését látja, úgy véli, tartani lehet egyfajta dominóhatástól, amely nem feltétlenül a kilépések sorát indíthatja el, hanem olyan helyzetet hozhat, amelyben a tagországok különleges igényekkel bombázzák Brüsszelt, azzal fenyegetve, hogy azok nem teljesítése esetén ők is távoznak.
Egyelőre nem tudni, hogy az EU szolidaritását és magabiztosságát gyengítő lépés milyen hatással lesz a globális pénzpiacokra és a gazdasági növekedésre – jegyezte meg a China Daily elemzője. Az elmúlt, válsággal terhelt évek során tanúsított politikusi, piaci, média- és közvéleménybeli reakciók ismeretében ugyanakkor arra számít, hogy legalábbis rövid távon az instabilitás lesz a jellemző. Erre – jegyezte meg – a nemzetközi közösségnek fel kell készülnie.
A kínai médiában több írás is foglalkozik a Brexit Kínára gyakorolt várható hatásaival, illetve a Kína és az Egyesült Királyság nélküli EU közötti viszony jövőbeni alakulásával. A szerzők azt az igényt közvetítik, amely a „pragmatikus” együttműködés irányába vinné a kétoldalú kapcsolatokat. Kína tehát arra használná fel az alkalmat, hogy még szorosabbra fűzze gazdasági, kereskedelmi kapcsolatát – ha lehet – egy, a saját ügyeiben magabiztosan eljáró, integrációját folytató unióval.
Hozzászólok