Ázsia és Ausztrália

Ausztrália ősi vulkánkitörései voltak a felelősek az első tömeges kihalásért

Ausztrália ősi vulkánkitörései voltak a felelősek mintegy 510 millió évvel ezelőtt a bonyolultabb életformák első tömeges kihalásáért.

A perth-i Curtin Egyetemen dolgozó Fred Jourdan és különböző ausztrál, illetve nemzetközi intézetekben tevékenykedő kollégái radioaktív kormeghatározás révén állapították meg a Kalkarindji vulkanikus területen bekövetkezett kitörések idejét. A lávatenger egykor több mint kétmillió négyzetkilométernyi területet borított be a mai Északi területen és Nyugat-Ausztráliában.

[creativ_map latitude=”-16.576485″ longitude=”130.8336781″ width=”100%” height=”400″ zoom=”4″ infowindow_text=””]

A szakemberek bebizonyították, hogy a vulkánkitörések ideje egybeesett az 510-511 millió évvel ezelőtt bekövetkezett korai-közép kambriumi kihalási eseménnyel, amely a többsejtű életformák első tömeges kipusztulása volt.

“Számos bizonyíték alátámasztja, hogy ez a kihalási esemény, amely során a fajok 50 százaléka kipusztult, éghajlati változásokkal és az óceánok oxigéntartalmának lecsökkenésével volt összefüggésben, ám a változásokat előidéző pontos folyamat ez idáig ismeretlen volt” – mondta Jourdan.

“Nem csupán azt sikerült bizonyítanunk, hogy a Kalkarindji vulkanikus terület a kambriumi kihalási eseménnyel egy időben alakult ki, hanem a terület vulkanikus kőzeteinek vizsgálata révén kén-dioxid-csökkentést is kimutattunk, ami azt jelzi, hogy az erupciók során a kén a légkörbe került” – idézte a szakembert a ScienceDaily ismeretterjesztő hírportál.

Egy modernkori összehasonlítással élve Jourdan elmondta, hogy a Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitörésekor bekövetkezett kén-dioxid kicsapódás miatt néhány tized Celsius-fokkal csökkent a globális átlaghőmérséklet a következő pár évben. “Ha egy Pinatuboéhoz hasonló, viszonylag kis méretű vulkánkitörés ilyen hatással van a klímára, akkor el lehet képzelni, hogy egy Nyugat-Ausztrália méretű vulkanikus terület mire képes” – tette hozzá a szakember.

Összehasonlítva a Kalkarindji vulkanikus területet más vulkanikus régiókkal, a kutatók arra jutottak, hogy a tömeges kihalásokért nagy valószínűség szerint a vulkánkitörések okozta gyors éghajlatváltozások voltak a felelősek. A különböző fajok nehezen tudtak alkalmazkodni a hirtelen jött változásokhoz, ami végül a pusztulásukat eredményezte.
A kutatás eredményeit a Geology című folyóiratban közölték.
(http://www.sciencedaily.com/releases/2014/05/140530124327.htm)

Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Környezettudatos vagy?

Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. támogatás A részleteket itt találod.

RSS Időjárás

  • Fokozatosan megszűnik a kettős fronthatás 2019/05/31
    Már naposabb pénteknek nézünk elébe. A tegnapi borús, esős napért cserébe ma a kisalföldiek örülhetnek, oda jut a legkevesebb felhő és zápor. Sopron környékén egy kis szelet el kell viselni, ahogy a Zemplén környékén is lehetnek erős lökések. Az ország nagyobb részén sok gomolyfelhőre, és délutáni záporokra kell készülni, 20 fok körüli hőmérséklettel.