Ázsia és Ausztrália

Ausztrália ősi vulkánkitörései voltak a felelősek az első tömeges kihalásért

Ausztrália ősi vulkánkitörései voltak a felelősek mintegy 510 millió évvel ezelőtt a bonyolultabb életformák első tömeges kihalásáért.

A perth-i Curtin Egyetemen dolgozó Fred Jourdan és különböző ausztrál, illetve nemzetközi intézetekben tevékenykedő kollégái radioaktív kormeghatározás révén állapították meg a Kalkarindji vulkanikus területen bekövetkezett kitörések idejét. A lávatenger egykor több mint kétmillió négyzetkilométernyi területet borított be a mai Északi területen és Nyugat-Ausztráliában.

A szakemberek bebizonyították, hogy a vulkánkitörések ideje egybeesett az 510-511 millió évvel ezelőtt bekövetkezett korai-közép kambriumi kihalási eseménnyel, amely a többsejtű életformák első tömeges kipusztulása volt.

“Számos bizonyíték alátámasztja, hogy ez a kihalási esemény, amely során a fajok 50 százaléka kipusztult, éghajlati változásokkal és az óceánok oxigéntartalmának lecsökkenésével volt összefüggésben, ám a változásokat előidéző pontos folyamat ez idáig ismeretlen volt” – mondta Jourdan.

Ezt is elolvasom:
Vastag füstréteg fedi Ausztrália délkeleti részét

“Nem csupán azt sikerült bizonyítanunk, hogy a Kalkarindji vulkanikus terület a kambriumi kihalási eseménnyel egy időben alakult ki, hanem a terület vulkanikus kőzeteinek vizsgálata révén kén-dioxid-csökkentést is kimutattunk, ami azt jelzi, hogy az erupciók során a kén a légkörbe került” – idézte a szakembert a ScienceDaily ismeretterjesztő hírportál.

Egy modernkori összehasonlítással élve Jourdan elmondta, hogy a Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitörésekor bekövetkezett kén-dioxid kicsapódás miatt néhány tized Celsius-fokkal csökkent a globális átlaghőmérséklet a következő pár évben. “Ha egy Pinatuboéhoz hasonló, viszonylag kis méretű vulkánkitörés ilyen hatással van a klímára, akkor el lehet képzelni, hogy egy Nyugat-Ausztrália méretű vulkanikus terület mire képes” – tette hozzá a szakember.

Ezt is elolvasom:
Több mint 500 millió éves tengeri lény maradványait találták meg

Összehasonlítva a Kalkarindji vulkanikus területet más vulkanikus régiókkal, a kutatók arra jutottak, hogy a tömeges kihalásokért nagy valószínűség szerint a vulkánkitörések okozta gyors éghajlatváltozások voltak a felelősek. A különböző fajok nehezen tudtak alkalmazkodni a hirtelen jött változásokhoz, ami végül a pusztulásukat eredményezte.
A kutatás eredményeit a Geology című folyóiratban közölték.
(http://www.sciencedaily.com/releases/2014/05/140530124327.htm)


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Túl a mélyponton 2021/01/18
    A mai napra vonatkozó minimum-hőmérsékleti rekord ugyan nem dőlt meg (-24,6 fok), azért elmondható, hogy a szezon eddigi leghidegebb hajnalán vagyunk túl. Az előttünk álló éjszaka még fagyos hőmérsékletekre van kilátás, de a hét közepétől már mérséklődik a fagyhajlam.
  • Rekordkísérlet 2021/01/17
    Az észak felől fölénk érkező fagyos levegő nyugalomba jut térségünkben, így valószínűleg a mai lesz a leghidegebb éjszaka (na, nem a mérések kezdete óta, pusztán) a hétvégi hideg időszakban. Utána pedig már az Atlanti-óceán felől érkező, enyhe léghullámok alakítják időjárásunkat.