Ázsia és Ausztrália

Ausztrália ősi vulkánkitörései voltak a felelősek az első tömeges kihalásért

Ausztrália ősi vulkánkitörései voltak a felelősek mintegy 510 millió évvel ezelőtt a bonyolultabb életformák első tömeges kihalásáért.

A perth-i Curtin Egyetemen dolgozó Fred Jourdan és különböző ausztrál, illetve nemzetközi intézetekben tevékenykedő kollégái radioaktív kormeghatározás révén állapították meg a Kalkarindji vulkanikus területen bekövetkezett kitörések idejét. A lávatenger egykor több mint kétmillió négyzetkilométernyi területet borított be a mai Északi területen és Nyugat-Ausztráliában.

A szakemberek bebizonyították, hogy a vulkánkitörések ideje egybeesett az 510-511 millió évvel ezelőtt bekövetkezett korai-közép kambriumi kihalási eseménnyel, amely a többsejtű életformák első tömeges kipusztulása volt.

“Számos bizonyíték alátámasztja, hogy ez a kihalási esemény, amely során a fajok 50 százaléka kipusztult, éghajlati változásokkal és az óceánok oxigéntartalmának lecsökkenésével volt összefüggésben, ám a változásokat előidéző pontos folyamat ez idáig ismeretlen volt” – mondta Jourdan.

“Nem csupán azt sikerült bizonyítanunk, hogy a Kalkarindji vulkanikus terület a kambriumi kihalási eseménnyel egy időben alakult ki, hanem a terület vulkanikus kőzeteinek vizsgálata révén kén-dioxid-csökkentést is kimutattunk, ami azt jelzi, hogy az erupciók során a kén a légkörbe került” – idézte a szakembert a ScienceDaily ismeretterjesztő hírportál.

Ezt is elolvasom:
Miért veszélyesek a repülésre az erdőtüzek miatt keletkező pirocumulonimbus felhők?

Egy modernkori összehasonlítással élve Jourdan elmondta, hogy a Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitörésekor bekövetkezett kén-dioxid kicsapódás miatt néhány tized Celsius-fokkal csökkent a globális átlaghőmérséklet a következő pár évben. “Ha egy Pinatuboéhoz hasonló, viszonylag kis méretű vulkánkitörés ilyen hatással van a klímára, akkor el lehet képzelni, hogy egy Nyugat-Ausztrália méretű vulkanikus terület mire képes” – tette hozzá a szakember.

Összehasonlítva a Kalkarindji vulkanikus területet más vulkanikus régiókkal, a kutatók arra jutottak, hogy a tömeges kihalásokért nagy valószínűség szerint a vulkánkitörések okozta gyors éghajlatváltozások voltak a felelősek. A különböző fajok nehezen tudtak alkalmazkodni a hirtelen jött változásokhoz, ami végül a pusztulásukat eredményezte.
A kutatás eredményeit a Geology című folyóiratban közölték.
(http://www.sciencedaily.com/releases/2014/05/140530124327.htm)


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

A NAP KÉPE – NASA

RSS OMSZ

  • Hűvös tavasz 2021/04/22
    A hazánk felett átvonuló hidegfront nyomában pénteken már szárazabb, hidegebb levegő érkezik fölénk, emiatt hétfőig jelentős változás nem lesz időjárásunkban, az ország nagy részén gomolyfelhős, napos idő várható néhol kevés csapadékkal. Pár fokkal visszaesik a hőmérséklet. A jövő hét elején, kedden, szerdán, újabb frontrendszer vonul át felettünk, kiadósabb csapadékkal.
  • Továbbra is hiányzik a meleg 2021/04/22
    Bár a már nagyon várt csapadék megérkezett az elmúlt héttől kezdődően, az évszakhoz képest hűvös időjárás azonban a vegetáció fejlődésében eddig egy-két hetes lemaradást okozott. Jelentős felmelegedés a következő pár nap során sem várható, sőt a mai hidegfront lehűlést és péntektől keddig helyenként újabb hajnali fagyokat hoz.