A kutatók fosszíliák egész sorára bukkantak a mai Argentína területén végzett munkálatok során. A maradványok a Notocolossus gonzalezparejasi faj példányaitól származnak. Ezek az őshüllők 25-28 méter hosszúak és akár 66 tonnásak is lehettek.
A fosszíliák felfedezésében részt vevő Matthew Lamanna, a pittsburghi Carnegie Természettudományi Múzeum munkatársa szerint a csapatban mozgó gigantikus lények minden lépése bölénycsordák vonulására emlékeztető rengéseket idézhetett elő.
Az argentínai Mendoza tartományban működő Cuyói Nemzeti Egyetem munkatársa, Bernardo Gonzalez Riga által vezetett kutatócsoport két őshüllő megkövesedett maradványait elemezte és eredményeit a héten közölte a Scientific Reports című tudományos folyóiratban.
A Notocolossus gonzalezparejasi a mai Patagónia peremén élt nagyjából 86 millió évvel ezelőtt, a kréta időszakban. A nyaka elég hosszú volt ahhoz, hogy könnyű szerrel csemegézzen az aljnövényzetből és a fák lombjának legtetejéről is. Hosszú farka pedig valószínűleg menekülésre sarkallta a többi teremtményt.
Hatalmas mérete ellenére a Notocolossus gonzalezparejasi eltörpülhet a világ legnagyobb titanoszaurusza mellett, amelynek maradványait ugyancsak a közelmúltban tárták fel Patagóniában. A csaknem 100 millió évvel ezelőtt kihalt dinoszaurusz, amelynek még tudományos neve sincsen, 37 méter hosszú volt, kanapéméretű combcsontokkal.
„Egészen biztosan különböző fajokba tartoznak, mivel ez a dinoszaurusz legkevesebb tízmillió évvel idősebb a Notocolossusnál, és más kőzetektől kerültek elő a maradványai” – idézte a Pittsburgh Post-Gazette című lap internetes oldala a szakembert.
Gonzalez Riga szerint a titanoszauruszok voltak a valaha élt legnagyobb súlyú szárazföldi teremtmények.A csontjaik, különösen a hátgerincük, levegősek voltak, ami könnyűvé, de erőssé tette őket. Ezek a lények az elmúlt 600 millió év egyik legforróbb időszakában éltek, amikor szinte sarkponttól sarkpontig dús növényzet borította a bolygót. A titanoszauruszoknak közösségi fészkelőhelyeik voltak és a kövületek tanúsága szerint csordában mozogtak.Egy elmélet szerint a növényevő dinoszauruszoknak egyre nagyobbra kellett nőniük, hogy kivédhessék az egyre nagyobb ragadozó társaik támadásait. „Azt hiszem biztosra mondhatom, hogy még nem találtuk meg a legnagyobb dinoszauruszt” – jegyezte meg Lamanna.
A részleteket 
Hozzászólok