Az Altaj-hegység eldugott Ukok-fennsíkja a régi korokban a mainál „népszerűbb” hely lehetett – erről tanúskodik a területen feltárt régészeti leletek sokasága. Itt találták meg 1993-ban egy halomsír (kurgán) feltárásakor a tetovált női múmia, az „ukoki hercegnő” földi maradványait, akit 2500 éve helyeztek végső nyugalomra – olvasható a The Siberian Times angol nyelvű orosz lap tudósításában.
[creativ_map latitude=”48.8369154″ longitude=”89.1460639″ width=”100%” height=”400″ zoom=”7″ infowindow_text=””]Az Altaj-hegységben rengeteg sziklarajzot is felfedeztek, ezek korát 5000 évesre becsülik a szakemberek. Sokkal ősibbek lehetnek azonban az Ukok-fennsík szegletében, Oroszország, Mongólia, Kína és Kazahsztán határán, 2500 méteres magasságban lévő, lovakat és bölényeket ábrázoló petroglifák, ám az őskori műalkotások pontos kormeghatározását számtalan körülmény nehezíti. A feladatra egy francia-orosz kutatócsoport vállalkozott, amely júliusban kezdte el a vizsgálatokat.
Ligyija Zotkina, a Novoszibirszki Állami Egyetem kutatója az előzetes eredményeket ismertetve elmondta, hogy az ukoki petroglifákat rendkívül kemény, vulkanikus eredetű kőzetbe, riolitba vésték, amelynek felületét tükörfényesre csiszolták a legutolsó jégkorszak után visszavonuló gleccserek.
A régészek általában a kort a környező üledékes kőzetek rétegtani vizsgálatával határozzák meg, ám a fennsík rendkívül szeles időjárása olyannyira „összezavarta” a rétegeket, hogy a pontos datálás lehetetlenné vált.
„Másfajta módszereket kellett alkalmaznunk, így a földfelszín tanulmányozását végző geomorfológusokat vontunk be a munkába, akiknek azt kellett kideríteniük, mikor szabadult meg a fennsík jégpáncéljától. Az előzetes adatok szerint ez 8-10 ezer éve történt, ekkor juthattak fel a fennsíkra az őskori művészek és alkothatták meg a sziklarajzokat” – magyarázta Ligyija Zlatkova.
A kutatóknak azt is ki kellett deríteniük, hogy kő- vagy fémeszközök segítségével készültek-e a petroglifák. Amennyiben fémeszközöket használtak, ez azt jelenti, hogy a feltételezettnél évezredekkel később készültek a sziklarajzok.
„Az eddigi adataink szerint kőeszközökkel készültek, így paleolit alkotásokról van szó”
– ismertette Ligyija Zlatkova, megjegyezve, hogy a sziklákon talált nyomok alapján az őskori mesterek a petroglifák elkészítése előtt „felskiccelték” a tervezett sziklarajzot.
A régészek kísérletképpen maguk is megpróbáltak petroglifákat készíteni, és mint kiderült, a „festővásznat”, azaz a rendkívül kemény riolit-kőzetet előzetesen elő kellett készíteni, lekaparva a felszínét. „Mikroszkóp alatt megvizsgálva, a karcolatok egyeznek az őskori művészek által készítettekkel.
„Nem tudjuk, hogy kik készítették a sziklarajzokat, de meggyőződésünk szerint a paleolitikumból származnak és ezek Szibéria legősibb petroglifái” – fogalmazott az orosz régész.
A részleteket 
Hozzászólok