Országról országra Tudomány

Szibéria legősibb sziklarajzait vizsgálják francia és orosz kutatók

Szibéria legősibb sziklarajzait vizsgálják francia és orosz kutatók, akik a petroglifák korát 8-10 ezer évesre becsülik.

Az Altaj-hegység eldugott Ukok-fennsíkja a régi korokban a mainál “népszerűbb” hely lehetett – erről tanúskodik a területen feltárt régészeti leletek sokasága. Itt találták meg 1993-ban egy halomsír (kurgán) feltárásakor a tetovált női múmia, az “ukoki hercegnő” földi maradványait, akit 2500 éve helyeztek végső nyugalomra – olvasható a The Siberian Times angol nyelvű orosz lap tudósításában.

Az Altaj-hegységben rengeteg sziklarajzot is felfedeztek, ezek korát 5000 évesre becsülik a szakemberek. Sokkal ősibbek lehetnek azonban az Ukok-fennsík szegletében, Oroszország, Mongólia, Kína és Kazahsztán határán, 2500 méteres magasságban lévő, lovakat és bölényeket ábrázoló petroglifák, ám az őskori műalkotások pontos kormeghatározását számtalan körülmény nehezíti. A feladatra egy francia-orosz kutatócsoport vállalkozott, amely júliusban kezdte el a vizsgálatokat.

Ligyija Zotkina, a Novoszibirszki Állami Egyetem kutatója az előzetes eredményeket ismertetve elmondta, hogy az ukoki petroglifákat rendkívül kemény, vulkanikus eredetű kőzetbe, riolitba vésték, amelynek felületét tükörfényesre csiszolták a legutolsó jégkorszak után visszavonuló gleccserek.

A régészek általában a kort a környező üledékes kőzetek rétegtani vizsgálatával határozzák meg, ám a fennsík rendkívül szeles időjárása olyannyira “összezavarta” a rétegeket, hogy a pontos datálás lehetetlenné vált.

inside_Ukok_gv
“Másfajta módszereket kellett alkalmaznunk, így a földfelszín tanulmányozását végző geomorfológusokat vontunk be a munkába, akiknek azt kellett kideríteniük, mikor szabadult meg a fennsík jégpáncéljától. Az előzetes adatok szerint ez 8-10 ezer éve történt, ekkor juthattak fel a fennsíkra az őskori művészek és alkothatták meg a sziklarajzokat” – magyarázta Ligyija Zlatkova.

A kutatóknak azt is ki kellett deríteniük, hogy kő- vagy fémeszközök segítségével készültek-e a petroglifák. Amennyiben fémeszközöket használtak, ez azt jelenti, hogy a feltételezettnél évezredekkel később készültek a sziklarajzok.

“Az eddigi adataink szerint kőeszközökkel készültek, így paleolit alkotásokról van szó”

– ismertette Ligyija Zlatkova, megjegyezve, hogy a sziklákon talált nyomok alapján az őskori mesterek a petroglifák elkészítése előtt “felskiccelték” a tervezett sziklarajzot.

inside_close_up

A régészek kísérletképpen maguk is megpróbáltak petroglifákat készíteni, és mint kiderült, a “festővásznat”, azaz a rendkívül kemény riolit-kőzetet előzetesen elő kellett készíteni, lekaparva a felszínét. “Mikroszkóp alatt megvizsgálva, a karcolatok egyeznek az őskori művészek által készítettekkel.

“Nem tudjuk, hogy kik készítették a sziklarajzokat, de meggyőződésünk szerint a paleolitikumból származnak és ezek Szibéria legősibb petroglifái” – fogalmazott az orosz régész.

 

Facebook hozzászólás
Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Szerző/fordító

Avatar

FoldrajzMagazin

A honlap szerkesztője.

Hozzászólok

Írd ide a hozzászólásodat!

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Őszi napéjegyenlőség: szeptember 22. 2020/09/22
    2020. szeptember 22-én, kedden 15:30-kor csillagászati értelemben is megkezdődik az ősz. Már nincs visszaút, megállíthatatlanul rövidülnek a nappalok, s a sötétség egyre nagyobb szeletet hódít el napjainkból. Teszi ezt egészen decemberig, amikor új lendülettel a fény megint utat tör magának.
  • Többhetes európai anomália előrejelzés 2020/09/22
    A várható európai hőmérsékleti és csapadék anomáliát bemutató térképek a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) valószínűségi előrejelzései alapján készülnek, és négy hétre előre szemléltetik – heti bontásban, heti átlagértékekkel – a 20 éves modellklímától vett várható eltéréseket.