Bizarr látvány fogadja ezekben a napokban a látogatót a szamaritánus közösség tagjainak nappali szobájában. Frissen leszedett gyümölcsökkel rakták tele a plafont, a mindössze 785 tagot számláló vallási-etnikai csoport így ünnepli a sátoros ünnepeket (Fotó: boston.com)
Ázsia és Ausztrália Nemek földrajza Társadalom - népek, kultúrák

Frissen leszedett gyümölcsökkel rakták tele a plafont

A szamaritánus közösség idén bemutatta a nagyvilágnak a sátoros ünnepeinek különleges szokásait, amelyeket Ciszjordániában és Izraelben is ugyanúgy követ.

Bizarr látvány fogadja ezekben a napokban a látogatót a szamaritánus közösség tagjainak nappali szobájában. Frissen leszedett gyümölcsökkel rakták tele a plafont, a mindössze 785 tagot számláló vallási-etnikai csoport így ünnepli a sátoros ünnepeket.

Főpapjuk, a 82 éves Kohen Hagadol, arab nevén Abdallah Waiseb, héber nevén Abed-El ben Aser ben Macliach elmondta a házában összegyűlt újságíróknak, hogy

régen sátrakat emeltek a szabadban az egyiptomi kivonulásra emlékezve, de lerombolták sátraikat, és ezért emberemlékezet óta csak otthonaik nyugalmában építik fel szimbolikus gyümölcssátraikat.

Kohen Hagadol “sátra” bemutatása után bejelentette, hogy közösségük nevében a békéért imádkozik az egész világ számára, különösen a palesztinok és Izrael között, hogy két országé legyen megosztva Jeruzsálem, “mert akkor a világ más pontjaira is megérkezhet a béke”. Óhéberül imádkozik, ennek a nyelvnek 22 betűje még hasonlít a szemre, a házra, a szívre, a szavakra, amelyek kezdőbetűjéből megalkották a jelek formáját.

A szamaritánusokat mindössze négy nagycsalád alkotja. 1917-re csak 146-an maradtak, miután évszázadokig csakis egymás között házasodtak, és a gyakori unokatestvér-házasság miatt genetikai betegségek jelentek meg köreikben. Amikor vészesen kevesen lettek, a főpap megengedte, hogy a férfiak kívülről – főleg zsidó nők közül – hozzanak maguknak olyan menyasszonyt, aki vállalja vallási szabályaikat.  Izrael népének határozzák meg magukat, de nem tekintik magukat zsidónak, mert az a Judea szóból származó kifejezés, ők pedig a Salamon királysága után, a 3000 évvel ezelőtt kettévált ország másik, északi részéből származnak. 
Hitük szerint felmenőiket nem hurcolták el a babiloni fogságba, ezért az ottani vallási reform előtti rítusokat gyakorolják: csakis Mózes öt könyvét tisztelik és apai ágon tekintik a zsidóságot. Számukra nem Jeruzsálem, hanem a Gezirim-hegy a legszentebb hely, mert Ábrahám ott áldozta fel majdnem Izsákot, ezért ott pészahkor máig állatáldozatot mutatnak be.

Ezt is elolvasom:
Bioetanol olíva-hulladékból

Olyankor a Gezirim-hegyre sereglik a két helyen élő közösség: 385-en Ciszjordániában, a Gezirim-hegyen, a Luza nevű faluban, négyszázan Izraelben, Tel-Avivtól délre, Holonban élnek. A palesztin területen élők anyanyelve arab, az izraelieké héber, de mindannyian beszélnek arabul is és héberül is, a máshol élő rokonok kiválóan megértik egymást.

Luza falu földjét a jordániai király vásárolta meg számukra és csak az első intifáda idején, a nyolcvanas évek második felétől költöztek fel a Gerizim-hegyre Nablusz völgyéből, ahol már csak üres házaik és egy elhagyott zsinagóga emlékeztet több évezredes jelenlétükre.

Ezt is elolvasom:
Izraelben megkezdődik a jóm-kipúr ünnep, egy napra megáll az élet

A közösség a huszadik század elején szakadt ketté, amikor Nabluszból sokan munkát keresni Jaffóra költöztek, majd az ötvenes évek elején izraeli állami segítséggel saját lakónegyedbe költöztek Holonban.

A nők csakis a közösségen belül házasodhatnak, mert különben kizárják őket és gyermekeiket. A sors különös fintora, hogy a leghíresebb izraeli szamaritánus éppen Szofi Cedaka sorozatszínésznő, aki testvéreivel együtt áttért a zsidó hitre és férjhez ment egy izraelihez.


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • 2021. januári nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép 2021/01/26
    A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Európában csapadékhiányos és túl nedves vidékek is előfordulnak, az USA őszi búza vetésterületének pedig mintegy harmadát aszály sújtja. A déli féltekén, Ausztráliában befejeződött a búza aratása, csaknem […]
  • Egy kis szusszanás 2021/01/26
    A következő periódusban egy kis nyugalom következik, ezt követően azonban továbbra is dinamikus marad az időjárás.