A teljes holdfogyatkozást Nagy-Britanniából, Izlandról és Grönlandról, illetve Amerikából lehet teljes egészében követni. (Valamennyi időpont UT-ban!) A félárnyék 2:36:30-kor érinti a holdfelszínt, de a jelenléte a gyenge kontraszt miatt csak 3:00 után észlelhető. Az árnyék megjelenésére több mint egy órát kell várni, erre 3:33:54-kor kerül sor. A Hold bő egy óra alatt elmerül a Föld árnyékkúpjában, 4:41:17-kor tűnik el a holdkorong.
A holdfogyatkozás maximuma 5:12:16-kor következik be, majd újabb fél óra múlva (5:43:16-kor) véget ér a teljes fázis.
Több mint egy óra kell ahhoz, hogy az árnyék (umbra) teljesen elhagyja a Hold felszínét, ez 6:50:39-kor történik meg. A félárnyék (penumbra) halvány jelenléte még 7:20-ig sejthető, de teljesen csak 7:48:00-kor lép ki belőle a Hold – ez természetesen már tőlünk nem látható. A totalitás tartama 1 óra 1 perc 59 másodperc. A Hold 3 óra 16 perc 45 másodpercig lesz az árnyékban, a félárnyékos fogyatkozás hossza pedig 5 óra 11 perc 30 másodperc.
A holdfogyatkozás idején a Hold a Rák csillagkép nyugati határa közelében tartózkodik, nemrég hagyta el a felszálló csomópontot. Nincs fényes bolygó a közelben, ellenben több csillag is 30°-on belül található: keletre a Regulus, délnyugatra a Procyon, északnyugatra a Castor és Pollux. A közelben, 7°-kal keletre a Praesepe (M44) nyílthalmaz látszik, hálás fotótémát adva. A fogyatkozás nagysága 1,1953 magnitúdó, a Hold az árnyékkúp északi részét szeli át. Ekkor a Hold északi pereme 6,76’-re látszik az árnyékkúp északi szélétől – ez a holdkorong átmérőjének az ötöde. A holdkorong déli pereme 5,88’ távolságban látszik az árnyékkúp középpontjától, emiatt a déli perem sokkal sötétebbnek, vörösebbnek látszik, mint az északi, amely világos-narancsos színű lesz – természetesen sok múlik a földi légkör tisztaságán, ami nagymértékben befolyásolja a holdkorong elsötétedését, elszíneződését. A félárnyékos fogyatkozás nagysága 2,1684 magnitúdó. A penumbra átmérője 2,6104°, az umbráé 1,5268°. A Hold közel két napja volt földközelben, látszó átmérője 33,4’, ellenben a penumbra gyűrűje 32,51’-es, ezért tisztán félárnyékos fázisa nincs a mostani eseménynek. Ez a holdfogyatkozás a 73 eseményt adó 134-es Szárosz-család 27. tagja.
Forrás: https://www.mcse.hu
Szuperhold: gigabutaság
A “szuperhold” nem létező (írások errőlitt és itt), mi több, felesleges csillagászati szakkifejezés lenne, ha létezne; de éppen ezért nem is létezik, nem használjuk a szak- és amatőrcsillagászatban. Ennek ellenére “természetesen” a média, a szenzációvadász, szerepelni vágyó ismeretterjesztők stb. csak azért is felidézik egyre-másra.
Tény, hogy földközelben bekövetkező teleholdkor a Hold kb. 14%-kal nagyobbnak látszik a földtávolban bekövetkező teliholdnál, és kb. 33%-kal több fény jut el a földközeli teleholdról a szemünkbe mint a földtávoliról. A látszó átmérőben bekövetkező változást valószínűleg az amatőrcsillagászok legtöbbje sem veszi észre, hacsaknem nagyon gondosan figyel. Szemünk pedig a kétszer fényesebb jelenséget csak kb. 75%-kal látja többnek.
A részleteket 
Hozzászólok