A faj sorsának megpecsételődésében más okok is közrejátszottak, köztük az utolsó jégkorszak kezdete és az élelem csökkenése – irja BBC hírportálja.
„A faj egyedszámában 40 ezer évvel ezelőttől kezdve drámai hanyatlást látunk, ami egybeesik az anatómiai szempontból modern ember Európába érkezésével. Ez az eddigi legegyértelműbb bizonyíték arra, hogy az embernek nagy szerepe lehetett a barlangi medve kihalásában” – mondta Verena Schuenemann, a Zürichi Egyetem professzora.
A mai barna medve és a hajdani barlangi medve közös őstől származik, az utóbbi Ázsiában és Európában élt. A barlangi medve nagyrészt növényevő volt. Kövületeit általában barlangokban fedezték fel, ami arra utal, hogy sokat időzött ott, nem kizárólag a téli álmát aludta.
A kutatók elemezték a svájci, lengyel, francia, spanyol, német, olasz és szerb lelőhelyekről származó barlangimedve-maradványok mitokondirális DNS-ét.
Feltérképezték, merre élt a vad és genetikailag mennyire volt sokszínű akkoriban, amikor óriási testű emlősök lakták a Földet. Az eredmények azt mutatták, hogy a korábban véltnél sokszínűbbek és viszonylag stabilak voltak a populációi nagyjából 40 ezer évvel ezelőttig, túléltek két hideg időszakot és számos lehűlési periódust is.
Az eredmények azt az elképzelést támasztják alá, mely szerint
az emberi tevékenység jelentős szerepet játszott abban, hogy a faj a kihalás szélére sodródott.
A kihalásának okait jelenleg is vitatják. Egyes magyarázatok szerint az emberi beavatkozás mellett a környezet változásai, mások szerint a kettő együttes hatása vezetett a faj pusztulásához.
A részleteket 
Hozzászólok