Kiemelt Színes mozaikok a nagyvilágból Tudomány

A dinoszauruszok nyaka nehezebben mozgott, mint eddig feltételezték

A hatalmas testű, hosszú nyakú dinoszauruszok egy új, brit kutatás szerint nem tudták olyan jól mozgatni a nyakukat, mint a csontok alapján eddig gondolták.

A hatalmas testű, hosszú nyakú dinoszauruszok egy új, brit kutatás szerint nem tudták olyan jól mozgatni a nyakukat, mint a csontok alapján eddig gondolták.

A dinófilmek tipikus képsorain a hosszú nyakú ősgyík leharap pár levelet a környezők fák koronájáról, majd lendületesen lehajol, hogy a talajnövényzetet is megkóstolja. Egyes tudományos elméletek szerint éppen azért nőtt ilyen hosszúra a nyaka, hogy hatalmas táplálékigényét változatos forrásokból tudja kielégíteni. Egy új kutatás fényében azonban egyáltalán nem valószínű, hogy ilyen mozgékony volt a nyaka.

Az eddigi vizsgálatok a gerinccsigolyákra, azaz a csontok működésére koncentráltak. A nyak hajlékonyságát azonban az izom- és porcszövet erősen korlátozhatta – számoltak be róla brit kutatók a PLOS One tudományos magazinban csütörtökön.

Adataik szerint ez azt is jelenti, hogy a gigantikus ősállatok talán kevesebb táplálékforráshoz fértek hozzá, mint általánosan feltételezik róluk. Sokkal aktívabban kellett élelmet keresniük, hogy a naponta szükséges mintegy négyszáz kilogramm növényi kosztot összetépkedjék maguknak. Kisebb testű állatoknál nincs akkora jelentősége, milyen magasan hordják a fejüket, ám a szauropodák egyes fajainak 15 méteresre is megnőtt a nyaka. Ha tehát egészen ki tudta egyenesíteni, akkor 16-20 méter magasan is tarthatta a fejét.

Ezt is elolvasom:
MTA: két páncélos dinoszaurusz is élt a Bakony területén

A Bristoli Egyetem Matthew Cobley vezette kutatócsoportja a szauropoda nyakának élő analógiáját nyújtó struccot tanulmányozta, hogy rekonstruálja, hogyan épülhetett föl a szauropodák nyakának izomzata. A madár izom- és porcszövetének rétegeit egyenként, egymás után távolították el, és minden egyes fázisban megvizsgálták, mekkora a nyak maximális hajlékonysága.

A vizsgálatokból az derült ki, hogy a lágy szövetek valószínűleg erősebben korlátozták az ősgyíkok nyakának hajlékonyságát, mint a csigolyacsontok, hiszen amikor az összes lágy szövetet lefejtették, lényegesen nagyobb flexibilitást mutatott a nyak.

A szauropodák a növényevő dinoszauruszok igen elterjedt, sok fajt magában foglaló alrendje voltak. Közéjük tartoztak a Földön valaha élt legnagyobb testű állatok, például a 80-100 tonnás argentinoszaurusz.

(http://www.plosone.org/article/info:doi/10.1371/journal.pone.0072187)


Címkék
Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

A NAP KÉPE – NASA

RSS OMSZ

  • Esős napok ... 2021/04/17
    Dél felől ismét nedvesebb levegő érkezik fölénk, felhősödésre, éjszaka már esőre is számíthatunk. Éjszaka még csak délen, vasárnap délután viszont már északon is eshet. A fagymentes éjszakát hűvös nappal követi. A következő napokban is változékony időre számíthatunk. Eleinte több lesz a felhő, több helyen eshet, majd a hét közepén már több lesz a napsütés, de […]
  • Újabb rekordot hozott a hűvös tavasz (2021.04.16.) 2021/04/17
    2021. április 16-án országszerte a szokásosnál hűvösebb idő volt. Budapest János-hegy állomáson mindössze 4,3 Celsius-fokig emelkedett a hőmérséklet. Ezzel megdőlt az erre a napra vonatkozó legalacsonyabb maximum-hőmérséklet fővárosi rekordja. Az eddigi rekordot ezen a napon 1997-ben, Budapest Széchenyi-hegy állomáson mértük, akkor 4,6 fok volt Budapesten a legalacsonyabb maximum-hőmérséklet.