Több mint 1 fokkal volt enyhébb a tél, és negyedével kevesebb csapadék hullott a sokéves átlagnál

Az első téli hónapban az ország jelentős részén a sokévi átlag felett alakult a havi középhőmérséklet. Országos átlagban 2018 decembere 0,8 fokkal volt melegebb a normálnál, különösen Sopron környékén, ahol közel 2 fokkal volt enyhébb a december a szokásosnál.

A január átlag körül alakult, a hónap középhőmérséklete -0,76 °C fok, ez 0,3 fokkal haladja meg a sokéves országos átlagot. A leghidegebb területek az Ipoly-mentén, a legenyhébbek pedig a délnyugati országrészben jelentkeztek.

A február meglehetősen enyhe volt, mintegy 3 fokkal haladta meg a havi középhőmérséklet a sokévi átlagot. Több ízben napi országos és budapesti meleg rekordok dőltek meg. Február 2-án a Somogy megyei Főnyeden 18,1°C fokig emelkedett a hőmérséklet, így több mint egy fokkal megdőlt az eddigi (1944-ben Szombathelyen mért) 16,8 fokos napi maximum-hőmérsékleti rekord. Február 18-án szinte országszerte kora tavaszias időben lehetett részünk, sokfelé 15°C fok köré emelkedett a hőmérséklet. Budapest Újpesten 15,1 fokot mértünk, ezzel új fővárosi napi maximumhőmérséklet rekord született. Eddig ezen a napon, a főváros területén a legmagasabb hőmérsékletet pontosan száz éve Budapest Gellérthegy és Budapest Országút állomásokon regisztráltuk, 14,8 fokot mértek akkor.

Az egyes téli hónapok csapadékviszonyai jelentősen eltértek. Az igen száraz október és november után decemberben továbbra sem érkezett annyi csapadék, ami a korábbi hiányt pótolta volna. Decemberben, országos átlagban 26%-kal maradt el a normáltól a csapadékmennyiség. A hónap folyamán többször havazott, összefüggő hóréteg az országban december közepén alakult ki. A legvastagabb hóréteget, 30 cm-t december 16-17-én a Csongrád megyei Magyarcsanád Bökény állomáson mértük.

Januárban 34 mm, átlag körüli mennyiség hullott. A legcsapadékosabb területek a Kis-Sárrét, a Rétköz és a Mosoni-sík, a legszárazabbak pedig a Sajó-völgye és az Alpokalja egyes régiói voltak.

Az utolsó téli hónap viszont meglehetősen száraz volt az előzetes adatok alapján, hét napon mértünk csak 1 mm fölötti csapadékot országos átlagban. Az egyébként sokéves átlagban is a legszárazabb hónapban az idén csupán 40%-a hullott a vártnak. 2019 februárja rendkívül enyhe és rendkívül száraz volt, mindkét paramétert tekintve a felső 15%-ba sorolódik 1901 óta.

A három hónap csapadékösszege 82 mm körüli, ami 26%-kal marad el az 1981–2010 közötti telek átlagától. A tél során a legnagyobb évszakos összeg Gyula-Itceér állomáson adódott: 149,6 mm, a legkevesebb pedig Szentgotthárd Farkasfán hullott a tél során: 41,1 mm. A legnagyobb napi összeget december 23-án, Márianosztrán mértük, 27,8 mm hullott akkor.

A melegedő tendencia a leghidegebb évszakban is megmutatkozik, a mértéke közel 1 fok 1901 óta országos átlagban.

A hőmérséklet emelkedésével együtt kevesebb a fagyos nap (T_min < 0 °C), mint a XX. század elején, országosan 17 nappal. Komoly, hideg telek a múlt század első felét jellemezték (1. ábra). Az idei tél leghidegebb napja január 8. volt, amikor a napi minimumhőmérséklet -10 fokot alatt maradt (zord nap) ezen a napon országos átlagban. Ehhez a dátumhoz köthető az idei tél egyetlen zord napja. A legutóbbi harminc évet országos átlagban 1,7 zord nap jellemzi, míg a múlt század elején ennek a duplája volt jellemző. Fontos azonban kiemelni, hogy a Kárpát-medence klimatikus viszonyai között a melegedés ellenére felléphetnek a szokásosnál jóval hidegebb periódusok akár tartósan is.

A téli csapadék 5% körüli, statisztikai értelemben nem szignifikáns növekedést mutat 1901-től (2. ábra).

Az utóbbi évtizedet jellemző magas hőmérsékletek, és az egymást követő évek szélsőséges csapadékviszonyai miatt különösen fontos a jó minőségű, homogenizált adatokra alapozott éghajlati monitoring.

Forrás: OMSZ