"Járj nyitott szemmel a világban!" - diákok írásai Magyarország

Kirándulás két folyó között

A kirándulás szó hallatán sokaknak nem a Tisza és a Körös folyók által közrezárt Tiszazug és környéke jut eszébe.

„A szépre vágyó itt szebbet lelne
Te mindig vágyol, mégsem jössz erre,
Hol a Tiszának, Körösnek csokra
e csöppnyi zugot ölére fogja.”
(Balogh László: Hívogató Tiszaföldvár, 1956.augusztus 17.) 1

Sokkal inkább a Mecsek lankás lejtői, a Hortobágy pusztái vagy a Bükk-fennsík mellett lévő Istállós-kő. Pedig ez a terület is képes a kíváncsi látogatók igényeit kielégíteni a különleges állat- és növénytársulásaival, termálvizű fürdőivel és gyönyörű tájaival. Én a tavaszi szünet folyamán próbáltam meg felderíteni ezeket a kincseket. A túraútvonal, amelyet bemutatok (könnyen) bejárható kerékpárral, autóval és gyalog is.

Utunk első állomása, és egyben lakóhelyem is: Tiszaföldvár. A Tiszazug északi részén, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet alsó szakaszán fekszik. A várost a 442-es főútról lehet megközelíteni. A környezetéből kiemelkedő magaslatra épült települést feltehetőleg 1467 óta lakják. Nevezetességei között említhetjük a Tiszazugi Földrajzi Múzeumot, amely hazánk első földrajzi múzeuma. Alapítója, Dr. Varga Lajos 1956-ban hozta létre. Állandó kiállításai az év bármely szakában elérhetőek. A kétnyelvű, magyar-angol tárlaton belül megtekinthető az őslénytani anyag is. A közel 300 darabból álló jégkorszaki nagygerinces őslénytani gyűjtemény országos szinten is kiemelkedő.  A 2012-ben az Év Múzeumává választott intézmény még számos programmal várja az érdeklődőket.

Következő célpontunk Mezőhék. Ez a település az 1500-as években kiterjedt tanyavilág volt, melyet Hékpusztaként említenek az írásos források. A falunév „mező” előtagja a környező pusztára utal, a „hék” a helybeliek elnevezése volt a környék kiszáradt folyómedreire, melyeket a Tisza és a Körös hozott létre. A falu játszóterén rövid pihenőt tartunk, majd innen a 6 km-re lévő Mesterszállás felé vesszük az irányt. Mesterszállás nevét 1524-ben említik először, de már jóval korábban is lakott volt. A történelem során többször elpusztult, de az itt élő emberek mindig újraépítették. Környékén 7 kunhalom található, melyek közül a legnagyobb, a Fekete halom, a település közepén áll; erre építették 1895-ben a ma is megtekinthető templomot (1. kép).

1. kép. Fekete-halom a templommal

A templomhoz vezető lépcsősor előtt látható az I. és II. világháborús emlékmű, mely jól tükrözi, hogy ez a kis falu milyen rettenetes veszteségeket szenvedett el a háborúk során. Az épület megtekintése után folytatjuk utunkat a Körös irányába. Útközben 4 kisebb-nagyobb digógödör mellett haladunk el. A digózás egy korabeli talajjavító eljárás volt, mely során kibányászták a meszes altalajt és szétterítették a javításra szoruló szikes területen. A visszamaradó gödröket a népnyelv digógödröknek nevezi (2. kép).

2. kép – Digógödör

A gödrök vizes élőhelyei otthont adnak a kecskebékának, az unkának, a vízisiklónak; a part menti nád és gyékény közt fészkel a tőkésréce. Vonulási időben találkozhatunk itt csörgő-, nyílfarkú-, fütyülő-, és barátrécével is. Továbbhaladva a harangzugi Körös-holtághoz érkezünk, amely a monda szerint onnan kapta a nevét, hogy a szomszéd falu, Öcsöd harangját itt rejtették el a fosztogató törökök elől. A közel 6 km-es holtág a Hármas-Körös szabályozása (1855-1860) során alakult ki. Jelentős a víz halállománya, ami kedvelt horgászhellyé teszi. A holtág védett növényfajai a tündérfátyol, a vízipáfrány, a rucaöröm és a sulyom (3. kép).

3. kép – Sulyom

A part menti sekély vízben szürke gémeket, kócsagokat és bakcsókat láthatunk. A Harangzugot elhagyva a Körös ártérbe megyünk, amely a Körös-Maros Nemzeti Park területe.

4. kép – Körös

Áthaladva a puhafás fűz- és nyár erdőn, gyönyörű ártéri kaszáló rétre érkezünk. A háborítatlan folyóparton hatalmas kiszáradt fát láthatunk, amely egyszerre ad otthont számtalan rovarnak, és táplálékot a fakopácsoknak.

5. kép – Fakopácsok által kivájt fatörzs

A rét növényei közül megtalálható itt a színeváltó- és a magyar kutyatej, valamint a gyógynövényként is ismert fekete nadálytő.

Ezt is elolvasom:
A Tisza élővilágának emléknapja
6. kép – Kutyatej

A folyópartot csendben megközelítve találkozhatunk a szigorúan védett vidrával. Az itt élő kis kócsag, feketególya, üstökös gém, fülesbagoly és réti fülesbagoly kiemelt természeti érték. Az ártérben búvóhelyet és táplálékot talál az őz, a vadmacska, a vaddisznó; és újabban megjelent az aranysakál is.
Útközben megállunk a szépen felújított, ma is működő régi szivattyúház mellett, amely a környék belvizét juttatja vissza a folyóba. A gátról a közeli lejárón letérve visszakerékpározunk Mesterszállásra, majd Mezőhék érintésével Martfű felé vesszük az irányt. A visszafelé vezető úton újra átkeltünk a Nagykunsági-főcsatornán. A csatornát az 1970-es években azért építették, hogy a Nagykunság legaszályosabb részét öntözhetővé tegyék. A lassan folyó vízben az alföldi folyókhoz hasonló életközösség alakult ki. Nem ritka itt a mocsári teknős, a vízityúk, a tőkésréce, a szürke gém, előfordul a vidra is. További 6 km megtétele után megérkezünk Martfűre. Az 1940-es években a csehországi Bata gyár épített itt cipőgyárat, amelynek a település a jövőjét köszönhette. A városba érve a Szent István téren pihenőt tartunk, ahol megnézzük a Városházát, a református és katolikus templomot, és a szobrokat.

7. kép – Háborús emlékmű a Szent István téren

Az országúton át lemegyünk a Tisza- partra. Útközben érintjük a város legszebb utcáját, melyet a védett gesztenyesor szegélyez.

8. kép – Martfűi Gesztenyesor

A Tisza-part a Hortobágyi Nemzeti Park Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetének része. A festői szépségű Tisza-kanyar mély vize hatalmas harcsákat rejt, de él itt a keszeg és pontyféléken kívül márna és kecsege, sőt a titokzatos életet élő menyhal is. A hatalmas fákon örvös galambok fészkelnek, és sok helyről hallatszik a fészkelő területüket jelző harkályfélék kopogása is. Nagy számban élnek itt énekesmadarak, például a barátka, őszapó, erdei pinty, fülemüle. A ragadozó madarak közül az egerészölyvvel, a barna rétihéjával, a fülesbagollyal, macskabagollyal és gyöngybagollyal gyakran találkozunk; időnként láthatunk egy-egy rétisast. Továbbhaladva az árvíz ellen természetes védelmet nyújtó magas parton a horgásztanyához érünk, ahol gyönyörködhetünk a páratlan tiszai panorámában és alkonyatkor megnézhetjük a hatalmas fehér nyárfából kirepülő védett denevéreket.

Június közepén megcsodálhatjuk a „Tiszavirágzást”, a kérészek millióinak rajzását, ami különleges látvány, és sok érdeklődőt vonz Martfűre.

Rövid séta után megnézhetjük a Kastélypark védett tölgyesét, majd utunkat a gyógyfürdőnél fejezzük be, ahol megpihenhetünk a gyógyvízben, vagy lubickolhatunk a gyönyörű fedett uszodában.

Útvonalterv
1.    Tiszaföldvár Tiszazugi Földrajzi Múzeum
2.    Mezőhék – 13 km
3.    Mesterszállás Templom tér – 7 km
4.    Digógödrök – 3 km
5.    Harangzugi- Holtág – 3 km
6.    Körös- ártér és a szivattyúház – 2 km
7.    Nagykunsági Főcsatorna – 17 km
8.    Martfű, Szent István tér – 6 km
9.    Gesztenyesor
10.    Tisza-part, Horgásztanya
11.    Kastélypark – 2 km
12.    Kastélyszálló
13.    Termálhotel – 2 km
Összesen: 55 km

Felhasznált irodalom:
1 Tiszaföldvár – Fejezetek a város történetéből (2002)
2. Daru füzetek- A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet
3. Martfű Város Önkormányzata: Martfű-képes várostörténet, Vincze nyomda, Szolnok, 2010.
4. Mesterszállás az önállóság útján 1897-1997
http://hu.wikipedia.org/wiki/Tiszaf%C3%B6ldv%C3%A1r

Képek:
Saját fotók: 1; 2; 4; 5; 6; 7; 8 és 10 számú képek
Nem saját fotók forrása:
3. kép: http://www.haltarto.hu/peca_script/popup.php?pictURL=../peca_blog_images/9429/pic_01.jpg&title=Sulyom
9. kép: http://blog.volgyiattila.hu/2011/06/14/csudai-sandor-bemutatja-a-tiszaviragzast/

Készítette: Szabó Anna, 9. B
Varga Katalin Gimnázium
5000 Szolnok, Szabadság tér 6.
Felkészítő tanár: Berecz Krisztián
A felkészülésben segítettek: Fehérvári György, vadász és Fehérváriné Nagy Judit, biológia tanárnő


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

A NAP KÉPE – NASA

RSS OMSZ

  • Hűvös tavasz 2021/04/22
    A hazánk felett átvonuló hidegfront nyomában pénteken már szárazabb, hidegebb levegő érkezik fölénk, emiatt hétfőig jelentős változás nem lesz időjárásunkban, az ország nagy részén gomolyfelhős, napos idő várható néhol kevés csapadékkal. Pár fokkal visszaesik a hőmérséklet. A jövő hét elején, kedden, szerdán, újabb frontrendszer vonul át felettünk, kiadósabb csapadékkal.
  • Továbbra is hiányzik a meleg 2021/04/22
    Bár a már nagyon várt csapadék megérkezett az elmúlt héttől kezdődően, az évszakhoz képest hűvös időjárás azonban a vegetáció fejlődésében eddig egy-két hetes lemaradást okozott. Jelentős felmelegedés a következő pár nap során sem várható, sőt a mai hidegfront lehűlést és péntektől keddig helyenként újabb hajnali fagyokat hoz.