A gazdaság megfelelő működéséhez pénzre van szükség. Hiánya és túlzott bősége egyaránt kedvezőtlen folyamatokat indít el. Ha túl sok pénz van forgalomban, akkor mindenki vásárolni akar. A kínálat azonban nem tud a kereslettel lépést tartani, így az árak fokozatosan emelkednek, a pénz pedig egyre veszít a vásárlóerejéből. Ezt nevezzük inflációnak. Másképpen fogalmazva az infláció az árak tartós és általános emelkedése, amelynek mértékét az árszínvonal változásával, az ún. árindexszel határozhatjuk meg.
Az infláció eredetileg orvosi műszó, latinul felfúvódást jelent, és mint közgazdasági fogalmat az amerikai polgárháborúban használták először. Akkor ugyanis a termékek papírpénzben mért ára felfutott, „felfúvódott” a termékek nemesfémben megadott árához képest. Bizonytalan gazdasági környezetben a nemesfém tehát értékállóságát bizonyította, míg a papírpénz értékét vesztette. (https://penziranytu.hu)
Az inflációt alapvetően két tényező idézi elő: az egyik a kereslet gyors növekedése, a másik az előállítási költségek emelkedése.
Inflációhoz vezet az is, ha az állam az államháztartási hiány mérséklésére termelési fedezet nélkül jelentős mennyiségű pénzt bocsát ki. Az egyes kiváltó okok többnyire nem egymástól függetlenül jelennek meg. Sőt a globalizáció miatt az egyes nemzetgazdaságok inflációs folyamatai világméretű pénzromlást idézhetnek elő.
Így számítják az inflációt
Amikor a kenyér ára 300 Ft-ról 330 Ft-ra nő, akkor a kenyér (330-300)/300 x 100 = 10 %-kal drágult. Nem nevezzük inflációnak, ha csak a kenyérért kell többet fizetnünk, azonban, ha sok terméknek nő az ára, akkor már inflációról beszélünk. Kiszámítják, hogy milyen arányban drágult minden egyes termék, majd a változásokat átlagolják.
Ki tudjuk számítani, hogyan változtak az általunk fogyasztott termékek árai, azonban fontos, hogy minden terméket a fogyasztásunk arányában vegyük figyelembe.
Hivatalosan a Központ Statisztikai Hivatal (KSH) közli az árszínvonal alakulását, köztük a minket leginkább érintő fogyasztói ár-index változását. Úgynevezett termékkosarat hoznak létre és a kiválasztott termékek (1100 db) árváltozását mérik. A termékkosárban azokat a fogyasztási cikkeket és olyan arányban veszik figyelembe, amelyek jól tükrözik Magyarország lakosságának fogyasztását. Tehát az egyes termékek árváltozásából összegzik az egész kosár és így a fogyasztási cikkek árváltozását. A módosult és a kiinduló árak (bázisárak) hányadosa mutatja az árszínvonal változást, az árindexet. A hányadost inflációs rátának is nevezzük.
Az árszínvonal-változás szektoronként, árucikkenként, termék- vagy fogyasztói csoportonként is meghatározható. A KSH rendszeresen közli pl. a mezőgazdasági termékek árszínvonal-változását, az ipari termékek árindexét, vagy éppen a nyugdíjasok fogyasztási kosarának árszínvonal-változását. Ez utóbbiban természetesen nagyobb súlya van – az átlagos fogyasztói kosárhoz képest – a kenyérnek és egyéb alapvető élelmiszernek, viszont kisebb a súlya például az informatikai termékeknek vagy a sportszereknek. (https://penziranytu.hu)
A jobb minőségű termékek iránti kereslet növekedése okozza, hogy 2018-hoz képest jelentősen (30%-kal) drágultak a zöldségek.
A részleteket 
Hozzászólok