A dombvidéket a kiemelkedés után folyók szabdalták fel és tették tagolttá. A dombságot többnyire északnyugat-délkeleti irányú völgyek tagolják.
A Dunántúli-dombvidék északi résztája a Balatoni-medence, délnyugaton Belső-Somogy, keleten Külső-Somogy (a kettőt együtt Somogyi-dombságként is szokták jellemezni), délen a Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék (Mecsek, Tolnai-dombság, Baranyai-dombság, Zselic) terül el.
A Balatoni-medence a Balaton-felvidékig tart, ide sorolják a Tapolcai-medencét is. A Balatoni-medence árkos süllyedék, kb. 15.000-17.000 éve több kis mélységű tó alakult ki. Amikor az éghajlat csapadékosabbá vált, a vízszint emelkedett, mintegy 10.000 éve víz borította a Kis-Balatont, a Nagy-Berek mélyedéseit és a Tapolcai-medencét. Ezután a tó vízszintje az éghajlat-ingadozásnak megfelelően a mai vízszinthez képest 6m és -1m között váltakozott. A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, legnagyobb hossza 78 km, átlagos mélysége 3 m.
A Balatoni-medencéhez tartozik a Balatontól délnyugatra a Kis-Balaton-medence, a Nagy-Berek a Balaton déli partja, amelyet Somogyi parti síknak nevezünk, a tó északi partja Balatoni-riviéra néven és a Tapolcai-medence.
Külső-Somogy a Somogyi-dombság északkeleti lösszel fedett része, a magasabb területeket tölgyerdő fedi, sok helyütt legelőt találunk.
Belső-Somogy alacsonyabb, 100-150 m magas dombsági táj, alföldi arculattal. Amikor erre kanyargott a Duna őse, lerakta a homokot, majd amikor elvándorolt innen a folyó, a homokból a szél épített homokbuckákat. A Nyírség és a Kiskunság után Belső-Somogy az ismert futóhomok-területe hazánknak.
Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék északi része a Tolnai-dombság, középen emelkedik a Mecsek, tőle délre a Baranyai-dombság terül el. Belső- és Külső-Somogy közé ékelődik Zselic.
A Tolnai-dombság tagolt, változatos dombvidék, lösztakaróján jó minőségű talaj alakult ki. A Tolnai-dombság északi, a Sió és a Kapos folyó által határolt része a Tolnai-hegyhát, délebbre a Völgység, délkeletre a Szekszárdi-dombság teszi változatossá ezt a tájat.
A Szekszárdi-dombság borvidékének déli lejtőin szőlő és bortermelés folyik.
A Baranyai-dombság lankáin is találunk lösszel fedett területeket, e vidék szintén híres a borászatáról. A dombságból emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység.
A Zselicet 200-300 m magas, észak-déli irányú völgyekkel felszabdalt, löszös talajú dombvidék, amelyet északról a Kapos folyó völgye határol.
A Mecsek főleg mészkőből áll, de annál régebbi gránit és vörös homokkő is jellegzetes kőzete. A mecseki homokkőből termelik ki az atomerőműben használt uránércet, és itt bányásztak hazánkban egyedül feketekőszenet. A hegység legmagasabb pontja a 680 m magas Zengő.
A mészkőhegységben alakult ki az Abaligeti-barlang, Pécs fölött érkezik a felszínre a Tettye-forráson keresztül a hegység gyomrában áramló víz.
A Villányi-hegység (442 m) legdélebbi hegységünk az Alföldhöz tartozó Dráva menti síkság északi peremén. A mészkőhegység helyenként kopár az erdőirtás miatt, de a lösszel borított lejtők szőlőtőkéi érlelik a híres villányi bor alapanyagát.
A környék jelentős turistacsalogatója a 62 oC-os termálvízre épült harkányi gyógyfürdő.
A részleteket 
Hozzászólok