Jég olvadása a Columbia-öbölben (Fotó: http://climate.nasa.gov)
Címlap Globális problémák, fenntartható fejlődés

Új hajózási útvonalak nyílhatnak meg az Északi-sarkvidéken a 21. században

Sok új északi-sarkvidéki hajózási útvonal nyílhat meg a 21. században az olvadó jég miatt még akkor is, ha a széndioxid-kibocsátás a legkedvezőbb forgatókönyv szerint alakul.

A brit Readingi Egyetem kutatói szerint a globális felmelegedés miatt 2050-re a maihoz képest kétszer annyi hajózási útvonal áll majd a Jeges-tengert átszelő,

a jég ellen meg nem erősített hajók rendelkezésére, sőt ezek a nyílt vízi hajók időnként akár az Északi-sarkon is áthaladhatnak majd.

Amennyiben nem sikerül csökkenteni a széndioxid-kibocsátást és a globális felmelegedést két Celsius-fok alatt tartani, akkor a jég ellen mérsékelten megerősített hajók rutinszerűen, az év 10-12 hónapjában hajózhatnak az Északi-sarkvidéken az évszázad végére, de a nyílt vízi hajók előtt is nyitva lehet majd az út évi 4-8 hónapon keresztül.

Ezt is elolvasom:
Az egyik legintenzívebb hőhullám volt nyáron

“A klímaváltozás talán legszembetűnőbb jele, a nyári jégtakaró visszaszorulása akár gazdasági lehetőségeket is hozhat” – mondta el Nathanael Melia, az egyetem kutatója. Hozzátette: megélénkült az érdeklődés az északi-sarkvidéki hajózás iránt, mivel az csökkentheti az Ázsia és az atlanti partok közötti szállítás költségeit és időtartamát is.

A kutatók szerint ráadásul a folyamat egyhamar nem vesz más irányt.

“Ha két Celsius-fokot nő a globális hőmérséklet, az Északi-sarkvidék tulajdonképpen jégmentes lehet az év egy részében” – nyilatkozta Ed Hawkins, a Reading Egyetem munkatársa.

A kutatók modellezték, hogy milyen gazdasági előnyökkel járhat az északi-sarki jégtakaró visszaszorulása. A Kelet-Ázsiából a Szuezi-csatornán keresztül Rotterdamba szállító hajózási társaságok járműveinek egy átlagos útja jelenleg legalább 30 napig tart.
Ha megvalósulnak a párizsi egyezmény célkitűzései, a 21. század közepére ez az út a Jeges-tengeren át 23 napra, az évszázad végére átlagosan 22 napra csökkenhet egy átlagos nyílt vízi hajó számára.

Ezt is elolvasom:
Egyre hosszabb az északi-sarkvidéki olvadási szezon és az óceán is gyorsan melegszik

Amennyiben egyáltalán nem sikerül csökkenteni a széndioxid-kibocsátást, a felmelegedés miatt az út 2050-re 20, 2100-ra alig 17 nap lehet az Északi-sarkvidéken keresztül haladva. A hajóút hosszának csökkenése mellett a társaságoknak ráadásul nem kellene fizetni a szibériai partok közelében hajózásért sem.

Az Északi-sarkvidéken mindig lesz valamennyi jég, főleg télen és a jégtakaró folyamatos csökkenése ellenére a helyzet évről-évre jelentősen változhat. A hajózási társaságok pedig az időnyereség és az alacsonyabb üzemanyagköltség ellenére dönthetnek úgy, hogy nem éri meg áthajózni a Jeges-tengeren, például mert egy védtelen hajó könnyen egy úszó jégtábla áldozatává válhat – vélik a Reading Egyetem kutatói, akik tanulmányukat a Geophysical Research Letters című szaklapban tették közzé.

Ezt is elolvasom:
Az éghajlatváltozás egészségügyi kockázatokkal jár, amit illene komolyan venni!

Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Jön egy melegfront 2021/01/27
    Átmenetileg szárazabb, csütörtökön viszont már enyhébb, ismét egyre nedvesebb levegő érkezik fölénk, emiatt a következő napokban csapadékosabbra fordul az idő. Enyhülés inkább délen, délnyugaton várható, északkeleten viszont akár kiadósabb havazásra is számíthatunk.... 
  • 2021. januári nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép 2021/01/26
    A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Európában csapadékhiányos és túl nedves vidékek is előfordulnak, az USA őszi búza vetésterületének pedig mintegy harmadát aszály sújtja. A déli féltekén, Ausztráliában befejeződött a búza aratása, csaknem […]