Címlap Globális problémák, fenntartható fejlődés

Világszerte nő az édesvizek foszforszennyezése, a Duna sem kivétel

Az elalgásodás a halak és a növények pusztulását idézi elő, mivel kevés a vízben az oxigén és a fény
Veszélyesen magas szintű a világ édesvízi vízgyűjtő területein az ember által előállított foszfor szennyezése, a legsúlyosabban szennyezett térségek az oroszországi Aral-tó, a kínai Sárga-folyó menti Huang-ho térsége, a indiai Indus és Gangesz folyók és Európában a Duna vízgyűjtő területe az Amerikai Geofizikai Unió folyóiratában közzétett tanulmány szerint.

A Water Resources Research című folyóiratban megjelent tanulmány készítői számszerűsítették, hogy az emberi tevékenységből – műtrágyázásból, növényvédő szerek használatából – származó foszforból mekkora mennyiség került 2002 és 2010 között a Föld édesvízi vízgyűjtő területeire.

A foszfor a műtrágyák és növényvédő szerek mindennapos összetevője, mivel segíti a terméshozamok növekedését. Azonban a műtrágyaként alkalmazott foszfor nagy részét a növények nem dolgozzák fel, ezért felhalmozódik a talajban vagy belemosódik a folyókba, tavakba és a tengerek, óceánok part menti vizeibe.
A számítások szerint a vizsgált időszakban globálisan évente emberi tevékenységből 1,62 millió tonna foszfor került be a világ legnagyobb vízgyűjtő medencéibe. A szakemberek kimutatták, hogy a foszforterhelés meghaladja az édesvizek asszimilációs képességét a Föld szárazföldi területeinek 38 százalékán. A világ számos térségében nincs elég víz ahhoz, hogy a foszfor felszívódjon vagy a foszforszennyezés olyan mértékű, hogy a vízrendszer képtelen mindet asszimilálni.

Ezt is elolvasom:
Bekerült a szárazföldi állati táplálékláncba a BP-katasztrófa olaja

A tanulmány eredményei megmutatták, hogy azokban a térségekben, ahol jelentős a vízszennyezés az édesvizek eutrofizációban szenvednek, azaz a szennyvízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet.

Az elalgásodás a halak és a növények pusztulását idézi elő, mivel kevés a vízben az oxigén és a fény.

Az eutrofizáció

Az édesvizek foszforszennyezésének 30 százalékáért Kína a felelős, 8 százalékért India, 7 százalékban az Egyesült Államok. A tanulmány szerint a tanulmányozott időszakban a mezőgazdaságból származó foszforterhelés 27 százalékkal nőtt.
A leginkább szennyezett térségek közé tartoznak továbbá Ausztrália és Észak-Afrika ritkán lakott területei is, itt ugyan a foszforterhelés kisebb, mint Kínában vagy Európában, de jóval kevesebb víz áll rendelkezésre annak helyreállításához.

Ezt is elolvasom:
Öt év alatt 134 ezerrel csökkent Magyarország népessége

Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • 2021. januári nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép 2021/01/26
    A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Európában csapadékhiányos és túl nedves vidékek is előfordulnak, az USA őszi búza vetésterületének pedig mintegy harmadát aszály sújtja. A déli féltekén, Ausztráliában befejeződött a búza aratása, csaknem […]
  • Egy kis szusszanás 2021/01/26
    A következő periódusban egy kis nyugalom következik, ezt követően azonban továbbra is dinamikus marad az időjárás.