Globális problémák, fenntartható fejlődés

Egyre mohóbb a Homo sapiens

Afrikában kb. 15 percenként ölnek meg egy elefántot (Fotó: Vulcan Productions/Kate Bradbury/huffingtonpost.com)
Afrikában 15 percenként ölnek meg egy elefántot. Egyre nagyobb fenyegetést jelent az emberiség az állatvilágra.

A világnépesség növekedése és az élelem, ivóvíz, valamint a lakható területek iránti növekvő igény miatt 50 éven belül “soha nem látott” mértékű kihalási kockázatnak lesznek kitéve a világ állatfajai.

A Nature Insight című folyóirat aktuális számában közölt tanulmány szerint a leginkább fenyegetett több mint 360 nagy testű emlősfaj Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában, vagyis a világ biológiailag legsokszínűbb régióiban él – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Az emlősök negyedét fenyegeti a kihalás

Miután a modern emberek Afrikából kirajzottak, egymást követték a különböző fajokat érintő kihalási hullámok. Háromezer évvel ezelőttre a Föld elvesztette nagy méretű – több mint 44 kilogrammot nyomó – szárazföldi emlőseinek felét, madarainak 15 százalékát.  A Föld népessége jelenleg hétmilliárd fő és várhatóan négymilliárddal leszünk többen az évszázad végére. Mostanra az emlősfajok negyedét, míg a madárfajok 13 százalékát fenyegeti a kihalás. A fenyegetett fajok csaknem felét veszélyezteti a vadászat és az orvvadászat.

A bolygó szárazföldi felszíni területeinek nagyjából 14 százalékát teszik ki a kijelölt védett területek, ám a fajok sokszínűsége továbbra is világszerte csökken. Globálisan nézve további 710 millió hektárnyi földterületet kellene megtisztítani – nagyrészt a fekete-afrikai régióban – a 2060-ra várható élelmiszerigény kielégítésére.

Nincs minden veszve

A szakemberek szerint ugyanakkor nincs minden veszve. Úgy vélik, az emberek táplálkozási szokásainak, valamint gazdálkodási módszereinek drasztikus megváltoztatásával 2060-ra “egészséges étrendet” lehetne kialakítani a bolygó tízmilliárd lakosa számára, miközben élhető környezetet lehetne biztosítani a megmaradt állatfajoknak.  Mindehhez egyebek között a természetvédelmi területek kibővítésére és hatékonyabb kezelésére, a vadászat és orvvadászat hátterében álló okok megszüntetésére, a termőföldek megóvására, a kártevőknek és aszályoknak jobban ellenálló haszonnövények termesztésére, valamint húsban szegény, de gyümölcsben, zöldségben és magvakban gazdagabb étrendre való áttérésre lenne szükség. (Forrás: greenfo.hu)


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

A NAP KÉPE – NASA

RSS OMSZ

  • Vissza az átlagra 2021/10/21
    Hullámzó front vonul át felettünk a következő 24 óra során, ezt követően ismét anticiklon alakítja időjárásunkat. A hétvégén már napos, jellemzően csapadékmentes, ugyanakkor több fokkal hűvösebb időre készülhetünk.      
  • A keleti országrészben sokfelé lenne szükség esőre 2021/10/21
    Az elmúlt hetekben a Dunántúlon és a középső országrészben hullott jelentős csapadék, így kellő nedvesség áll rendelkezésre a talajban az őszi vetések számára. A Jászságban, az Alföld középső részein, illetve a Felső-Tisza vidékén viszont alig esett, arrafelé nagy szükség lenne a csapadékra. A ma érkező hidegfront főleg a Dunántúlra hoz esőt, a keleti területek várhatóan […]