Globális problémák, fenntartható fejlődés

Egyre mohóbb a Homo sapiens

Afrikában kb. 15 percenként ölnek meg egy elefántot (Fotó: Vulcan Productions/Kate Bradbury/huffingtonpost.com)
Afrikában 15 percenként ölnek meg egy elefántot. Egyre nagyobb fenyegetést jelent az emberiség az állatvilágra.

A világnépesség növekedése és az élelem, ivóvíz, valamint a lakható területek iránti növekvő igény miatt 50 éven belül “soha nem látott” mértékű kihalási kockázatnak lesznek kitéve a világ állatfajai.

A Nature Insight című folyóirat aktuális számában közölt tanulmány szerint a leginkább fenyegetett több mint 360 nagy testű emlősfaj Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában, vagyis a világ biológiailag legsokszínűbb régióiban él – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Az emlősök negyedét fenyegeti a kihalás

Miután a modern emberek Afrikából kirajzottak, egymást követték a különböző fajokat érintő kihalási hullámok. Háromezer évvel ezelőttre a Föld elvesztette nagy méretű – több mint 44 kilogrammot nyomó – szárazföldi emlőseinek felét, madarainak 15 százalékát.  A Föld népessége jelenleg hétmilliárd fő és várhatóan négymilliárddal leszünk többen az évszázad végére. Mostanra az emlősfajok negyedét, míg a madárfajok 13 százalékát fenyegeti a kihalás. A fenyegetett fajok csaknem felét veszélyezteti a vadászat és az orvvadászat.

Ezt is elolvasom:
"Miért kellene azzal foglalkozni, ha egy lepkefaj kipusztul az Amazonas-medencében?"

A bolygó szárazföldi felszíni területeinek nagyjából 14 százalékát teszik ki a kijelölt védett területek, ám a fajok sokszínűsége továbbra is világszerte csökken. Globálisan nézve további 710 millió hektárnyi földterületet kellene megtisztítani – nagyrészt a fekete-afrikai régióban – a 2060-ra várható élelmiszerigény kielégítésére.

Nincs minden veszve

A szakemberek szerint ugyanakkor nincs minden veszve. Úgy vélik, az emberek táplálkozási szokásainak, valamint gazdálkodási módszereinek drasztikus megváltoztatásával 2060-ra “egészséges étrendet” lehetne kialakítani a bolygó tízmilliárd lakosa számára, miközben élhető környezetet lehetne biztosítani a megmaradt állatfajoknak.  Mindehhez egyebek között a természetvédelmi területek kibővítésére és hatékonyabb kezelésére, a vadászat és orvvadászat hátterében álló okok megszüntetésére, a termőföldek megóvására, a kártevőknek és aszályoknak jobban ellenálló haszonnövények termesztésére, valamint húsban szegény, de gyümölcsben, zöldségben és magvakban gazdagabb étrendre való áttérésre lenne szükség. (Forrás: greenfo.hu)

Ezt is elolvasom:
"Miért kellene azzal foglalkozni, ha egy lepkefaj kipusztul az Amazonas-medencében?"

Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Mediciklonok közt 2021/01/24
    Egymást érik a mediterrán ciklonok, az első már délnyugati határainknál jár, a következő viszont csak holnap ér el minket. Az előttünk álló éjszaka csak kevesen fog múlni, hogy hol milyen halmazállapot lesz az uralkodó (eső, havas eső vagy hó), helyenként pár tizeden múlhat majd a havazás.
  • Új fővárosi hőmérsékleti rekord (2021.01.23.) 2021/01/24
    2021. január 23-án - a korábbi napokhoz hasonlóan - az átlagnál melegebb volt a levegő. Új fővárosi legmagasabb napi minimumhőmérsékleti rekord született, Budapest Pestszentlőrinc-külterületen 7,5 fokot mértünk. Korábban a fővárosban, 1993-ban Budapest Széchenyi-hegy állomáson regisztrált 6,9 fok volt a legmagasabb napi minimumhőmérsékleti rekord.