Élelmiszerpazarlás Globális problémák, fenntartható fejlődés

A világ élelmiszertermelésének egyötöde vész kárba a túlfogyasztás és szemétbe dobás miatt

A világ élelmiszertermelésének mintegy 20 százaléka vész kárba amiatt, hogy az emberek a szükségesnél többet fogyasztanak, és mert az élelmiszerek egy része a szemétbe kerül.

A szükségleteiknél mintegy 10 százalékkal több élelmiszert fogyasztanak az emberek, miközben a megvásárolt élelmiszerek majdnem kilenc százalékát hagyják megromlani, vagy kidobják – derítette ki az Edinburghi Egyetem szakemberei által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amely a globális élelmezési rendszer tíz szakaszát, köztük az élelmiszertermelést és – fogyasztást tanulmányozta, hogy számszerűsítsék a károkat.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatait felhasználva mutatták ki, hogy jóval több élelmiszer vész kárba a rendszerben, mint korábban feltételezték.

A világon előállított 2,1 milliárd tonna termés mintegy fele vész kárba a túlfogyasztás, a szemétbe dobás és a nem hatékony termelési folyamatok miatt. A legkevésbé hatékony folyamat a haszonállattartásból származó termékek előállítása, ami 78 százalékos, vagyis 840 millió tonna veszteséggel jár. Mintegy 1,08 milliárd tonna betakarított terményt használnak fel 240 millió tonna ehető állati termék, köztük hús, tej és tojás előállítására – állapították meg az Agricultural Systems folyóiratban közzétett tanulmányukban.

Ezt is elolvasom:
Kínában elkészült a világ legnagyobb egytányéros rádiótávcsöve

Csupán a rendszer ezen stádiuma a betakarított terményveszteség mintegy 40 százalékát jelenti – írták a kutatók, akik felhívták a figyelmet arra, hogy a növekvő kereslet az egyes élelmiszerekre, különösen a hús- és tejtermékekre csökkenti az élelmezési rendszer hatékonyságát, és megnehezíti a világ növekvő népességének fenntartható élelmezését.

Ezen kereslet kielégítése környezeti károkat okozhat az üvegházhatású gázok kibocsátásnak növekedése miatt, csökkenti a vízkészleteket és a biodiverzitás elvesztését eredményezheti.
A szakemberek szerint a folyamat megfordítható lenne, ha az emberek kevesebb állati terméket ennének, csökkentenék az élelmiszerhulladékot és nem fogyasztanának többet táplálkozási szükségleteiknél.

Az élelmezési biztonságot erősítené és segítene elkerülni a környezeti károkat a globális élelmezési rendszer veszteségeinek csökkenése. Eddig nem tudtuk, miként hat a rendszerre a túlfogyasztás, amely nemcsak az egészségre, hanem a környezetre is káros – idézte Peter Alexandert, az Edinburghi Egyetem kutatóját a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Ezt is elolvasom:
Egy átlagos magyar család évente 50 ezer forint értékű élelmiszert dob ki a szemétbe

Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Vissza a télbe 2021/01/23
    Több hullámban érkezik nedves, egyre hidegebb levegő hazánk térségébe, emiatt vasárnap estétől visszatér időjárásunk téli jellege. A most még többfelé esőt okozó légörvény vasárnap reggelre elhagyja térségünket, pár órára a nap is kisüt, majd délután újabb légörvény érkezik és ez az esti órákban már többfelé okoz havazást, lehűlést, hatására visszatérünk a télbe.
  • Új hőmérsékleti rekordok születtek (2021.01.22) 2021/01/23
    Az átlagoshoz képest jóval melegebb időjárásnak köszönhetően két új napi hőmérsékleti rekord is született. Pénteken az Északi-középhegység tágabb környezetét leszámítva mindenhol 10 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, sőt a Somogy megyei Nagyatádon 16,5 fokot regisztráltunk, ezzel pedig megdőlt az 1956-ban Ásotthalmon mért 15,5 fokos érték. Így tehát új országos napi legmagasabb maximum-hőmérséklet rekord született. Péntekre […]