Az állatok génjeiben is megfigyeltek kisebb változásokat. A tudósok szerint az uralkodó éghajlati minta megváltozása hatással volt a medvefókák elsődleges táplálékforrásának, a világítórákoknak a mennyiségére.
Az elmúlt 27 év alatt 8 százalékkal csökkent az újszülött fókabébik súlya. A nőstények később – legalább egy vagy két évvel idősebb korban – kezdenek szaporodni, akkor viszont nagyobb a testük, mint három évtizede. A kutatók szerint ez a sok emlősállatnál megfigyelt táplálkozási stressz klasszikus tünete.
A kutatás központi bázisa a dél-atlanti régió Dél-Georgia szigete mellett található Bird-sziget, ahonnan az 1980-as évek eleje óta figyelemmel kísérik a medvefókák viselkedését és egészségi állapotát. Új jelentésükben a kutatók arról írtak, hogy a világítórákok (krill) egyre bizonytalanabbul érkező utánpótlása és a medvefókáknál észlelt változások összefüggnek.
Különösen rossz években, amikor kevés a krill Dél-Georgia vizeiben, a velük táplálkozó ragadozók szaporodása is megsínyli a hiányt. A víz sok fókabébi és pingvinfióka tetemét mossa ilyenkor a partokra.
A krilleket messze délről, az Antarktiszi-félsziget felől és a Déli-sarkvidék nyugati oldaláról szállítják a tengeráramok Dél-Georgiába. Bőségüket erősen befolyásolja a tengeri jég mennyisége, mivel védelemként és élelemforrásként is szükségük van rájuk: a jégtáblák alján növő algákon élnek.
Az Antarktisz nyugati szektorában – szemben más területekkel – évek óta olvad a tengeri jég. A brit kutatók ezt most összekapcsolták az Antarktiszi Oszcilláció (Southern Annular Mode, SAM) nevű légköri jelenséggel, melynek pozitív fázisa viharokkal, erős szelekkel, több esővel és melegebb hőmérséklettel gátolja meg a tengeri jég képződését.
Történelmi rekordot ért el a SAM pozitív fázisa az 1990-es években. A kutatók nemcsak azt a periódust vették figyelembe, amikor az időjárási adatokat rögzítették, hanem ezer évre visszamenőleg rekonstruálták a légköri jelenség változásait. A krill mennyisége és az ellátás megbízhatósága erősen összefügg a SAM-jelenséggel.
Genetikai vizsgálatokkal megállapították, hogy a fókamamák ma jobban különböznek egymástól, mint húsz éve. A genetikai változatosság általában előny, mert így a populáció jobban ellenállhat a betegségeknek és a környezeti fenyegetéseknek.
A kutatók azonban ezt a változatosságot nem figyelték meg a fókabébiknél. Kétféleképpen magyarázták: egyrészt az utódok genetikai sokfélesége a hímek génjeitől is függ, másrészt a nehezedő körülmények miatt a gyengébb kicsinyek elhullanak.
A déli-sarkvidéki medvefókák jelenleg sokan vannak, túlélték a pusztítást, melyet vadászatuk okozott, és sikeresen újra elszaporodtak. A kutatók azonban figyelmeztettek: ha az utódok száma így csökken és a táplálékellátás bizonytalan marad, a dél-georgiai populáció hanyatlásnak indulhat.
(http://www.bbc.com/news/science-environment-28372468)
A részleteket 
Hozzászólok