Tiszanagyfalu, 2020. június 24. Az elmúlt napok esõzései után belvíz borít egy napraforgótáblát a Tiszanagyfaluhoz tartozó Virányos határában 2020. június 24-én. MTI/Balázs Attila
Éghajlatváltozás Élelmiszerpazarlás Globális problémák, fenntartható fejlődés

A jövő mezőgazdasága csak fenntartható lehet

Az éghajlatváltozás az élet valamennyi aspektusát befolyásolja, de mindezek közül a mezőgazdasági termelés – és vele az emberiség élelmezése – kerülhet a legnagyobb veszélybe.

Ez a bejegyzésBalázs Ervin akadémikus, az Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatójának előadásából készített kivonat.

  • Párhuzamosan kell megbirkóznunk az élelmiszer-, az energia- és a vízbiztonságot érintő problémákkal.
  • A Föld népességének száma nemcsak nő, de az emberek táplálkozási szokásai is változóban vannak. Az emberek egyre több húst fogyasztanak, aminek előállítása hatszor több termőterületet igényel, mint ha ugyanannyi kalóriát növényi termények révén állítanánk elő.
Világszerte nő a húsfogyasztás (fotó: a FM archívuma)
  • A népesség száma az előrejelzések szerint az évszázad közepére 25 százalékkal fog növekedni, az élelmiszer-igénye 60 százalékkal fog emelkedni.
  • A bolygó teljes felszínének mindössze 22 százaléka termékeny potenciálisan, amiből 18 százalék a szárazföldön, 4 százalék pedig az óceánokban található.
Öntéstalaj a Felső-Tisza-vidéken (fotó: a FM archívuma)
  • Minél magasabb az ország GDP-je, a lakói annál több kalóriát fogyasztanak el, és e kalóriák növekvő része állati eredetű élelemből származik.
  • A fejlett és a fejlődő országokban élők élelmiszerhez való jutási esélyei között egyre inkább növekszik a különbség. Eközben az elhízás járványosan terjed a világban.
  • Ma a Földön 2,3 milliárd ember túlsúlyos, közülük 700 millió elhízott. Magyarországon a felnőttek 28,5 százaléka számít elhízottnak, amivel első helyen állunk Európában.
  • A szegény országokban sokan éheznek. A 800 millió kalóriahiány miatt éhező ember mellett 2 milliárd ember szenved hiányt az alapvető tápanyagokból.
  • A világon rendkívül sok élelmiszer megy veszendőbe. Becslések szerint globálisan elérheti az évi 2 milliárd tonnát is. A régiók közül a kidobott élelmiszer össztömegét illetően is Európa és Észak-Amerika vezet, de ha népességarányosan számolunk, akkor az előnyük különösen tetemes. A fejlődő régiókban arányaiban jelentősen kevesebb az elpazarolt élelmiszer mennyisége.
  • Az élelmiszer-biztonság elválaszthatatlan az energia- és a vízbiztonságtól. Az élelmiszer-termelés a globális energiafelhasználás 30 százalékáért felelős, és ezen belül 38 százaléknyi felhasznált (és ezáltal elpazarolt) energiát emészt fel a végül kidobott élelmiszer előállítása.
  • Az élelmiszerlánc minden szintjén jelentkezik a veszteség, a termőföldeken pusztító kártevőktől és kórokozóktól a nem kellően hatékony csomagoláson keresztül a vásárók által feleslegesen megvásárol, majd kidobott élelmiszerig.
  • Az élelmiszer-termelés jelentős szén-dioxid-kibocsátást is maga után von. Az egyre intenzívebb mezőgazdasági termelőeljárások egyre több energiát igényelnek, márpedig a világ szén-dioxid-kibocsátásának 89 százaléka közvetlenül az energiatermelő szektorban jelentkezik. Ezen belül 23 százalékért felelős a közlekedés, illetve az áruszállítás.
  • Emellett az élelmiszer-termelés érdekében kiirtott természetes vegetáció által megkötött szénmennyiség is az atmoszférába jut, a terület szénmegkötő képessége pedig drasztikusan romlik.
  • A világon elérhető édesvíz mennyisége nem nő, így az egyre nagyobb létszámú emberiségnek ugyanannyi vagy kevesebb vízen kell osztoznia, mint a történelem során bármikor. Az élelmiszer-termelésben felhasznált víz 78 százaléka közvetlenül az esőzésekből származik, de az öntözés részaránya folyamatosan nő.
  • A világ egyre több régiójában nincs elegendő víz az élelmiszer-termelés fejlesztéséhez, és egyre mélyebbre ásott kutak vízhozamától függ egész országok táplálékellátottsága. Az indiai gazdálkodók 60 százaléka használ talajvizet az öntözéshez. Eközben a termőtalaj vízmegtartó képessége is folyamatosan romlik, amiért a klímaváltozás mellett a rossz mezőgazdasági gyakorlat is felelőssé tehető. A világ termőterületei 25 százalékán súlyosan degradálódott a talaj.
  • A fenntartható intenzifikációra való áttérésnek nincs alternatívája. Ennek középpontjában már a hatékonyság áll, amely vonatkozik a nitrogénfelhasználás optimalizálására, a kevesebb víz, kisebb termőterület, rövidebb tenyészidőszak és az arányaiban kevesebb hulladék elérésére. Mindebben nagy szerepet kaphat a precíziós növénynemesítés, a mezőgazdasági biotechnológia és az új generációs génmódosítás is.
  • Ezzel párhuzamosan csökkentenünk kell a mezőgazdasági tevékenység környezetterhelő hatását, amely a nitrogén korlátozott felhasználását, illetve az élelmiszer-termelés csökkent energia- és vízigényét is feltételezi. E célok csak a tudományos technológiai fejlesztések kiaknázásával és a gazdasági szempontok figyelembevételével érhetők el.
Ezt is elolvasom:
A lakosság jelentős részét nem érdekli a fenntarthatóság és szociális érzékenysége is alacsony

Forrás: https://mta.hu/tudomany_hirei/a-jovo-mezogazdasaga-csak-a-fenntarthatosag-jegyeben-kepzelheto-el-111280


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

A NAP KÉPE – NASA

RSS OMSZ

  • Kánikulai meleg légköri aszállyal 2021/06/14
    A múlt héten, főként a hét második felében többfelé öntözték kisebb-nagyobb záporok a földeket, a legtöbb helyen azonban ezzel együtt is csökkent a talajok nedvességtartalma. A kórokozók elleni védekezésben és az érésben levő gyümölcsök számára jól jön a száraz idő, a szántóföldi növényeinknek viszont több csapadékra lenne szükségük optimális fejlődésükhöz. Pedig az idén úgy tűnik, […]
  • Frissítő fuvallatok 2021/06/13
    Hétfőn még mérsékelten meleg idő várható a napsütés ellenére is, a folytatásban viszont egyre melegebb és jobbára száraz levegő érkezik fölénk. Kedden és szerdán legfeljebb északkeleten, keleten fordulhat elő futó zápor. Hazánk nagy részén továbbra is száraz, napos idő várható, amit eleinte legfeljebb fátyolfelhők szűrhetnek, a hét végén viszont már gomolyfelhők zavarhatják a napsütést és […]