Szeptember elején lépett hatályba a nem konvencionális olajlelőhelyek feltárásának ösztönzésére bevezetett adókedvezmény Oroszországban – írja a Platts olajipari hírportál.
A mezők potenciális kitermelhetőségétől függően a vállalatok a bányajáradék 20-100 százalékos elengedésére számíthatnak. Az orosz kormány az adócsökkentéssel a mezők feltárásának magas tőkeigényéből következő beruházási kockázatot igyekszik mérsékelni.
A nyugat szibériai Bazsenov palaolajmezőn például zéró a kitermelési adó mértéke. A Merrill Lynch elemzése szerint a kísérleti feltárási projekt zéró adó mellett „tisztességes” hasznot hozhat hordónként 90 dolláros olajár felett. A Renaissance Capital tanulmánya szerint a palaolaj-kitermelés az adott mező paramétereitől függően 14-43 százalékos IRR (Internal Return Rate) megtérülési rátát hozhat.
Az amerikai EIA (Energy Information Administration) energiaügyi statisztikai hivatal számításai szerint Oroszország rendelkezik a technikailag kitermelhető legnagyobb nem konvencionálisan kitermelhető olajkészlettel a világon, 75 milliárd hordóval. Az EIA elemzése az amerikai készleteket 58 milliárd hordóra, a világon a második legnagyobbra teszi a világon.
Az EIA elemzésében rámutatott, hogy az oroszországi tartalékok becsléséhez a nyugat-szibériai Bazsenov-mezőt vette alapul, mivel a többi mezőről nem rendelkezett elegendő adattal.
Oroszországban a nem konvencionális olajtartalékokat átlagosan 100 milliárd tonnára, 730 milliárd hordóra becsülik, de a forgalomban lévő számok nagy szórást mutatnak. A rendelkezésre álló adatok pontosításához még további feltárásokra van szükség.
Az amerikai palaolaj-termelés jelenleg napi 2 millió hordóra tehető, ami a becslések szerint tíz év alatt 4 millió hordóra emelkedik és a legfontosabb szerepet játssza majd az olaj világpiacának átformálásában.
Az orosz nem konvencionális olajtermelés viszont a jelenlegi napi 10,4 millió hordós teljes olajtermelésnek mindössze 0,2 százalékán, napi 20 ezer hordó körül áll. Ebből a palaolaj mintegy napi 10 ezer hordót tesz ki. A Bazsenov-mezőn tevékenykedő Szurgutnyeftegaz napi 7,6 ezer hordót, a Lukoil napi 2 ezer hordót, a Rosznyeft pedig napi 1,4 ezer hordót hoz felszínre.
A Bazsenov-mező geológiai struktúrája nem teszi lehetővé az amerikai Bakken-mezőn nagy hozamot adó technológia alkalmazását azonos hatékonysággal, az olajipari vállalatoknak tehát még ki kell dolgozniuk a helyi feltételnek leginkább megfelelő kitermelési technológiát – írja a Platts olajipari hírportál.
(MTI, fotó: www.just.edu.jo)
Hozzászólok