országon, térségen belüli belső migrációt. A lakóhelyhez való kötődéstől függően különbséget tesznek állandó és ideiglenes vándorlás között.
A migrációt kiváltó motivációk szerint lehet: (Berry, B. J. L. et al. 1976)
• Kezdetleges migráció, amikor főként a természeti környezeti feltételek megváltozása miatt történik
lakóhely-változtatás (pl. nomád állattartók az Iszlám Világ sivatagos területein).
• Kényszerített migráció – kitelepítés, áttelepítés –, amikor valamilyen külső kényszer, rendszerint politikai okok miatt erőszakosan történik a lakosság átköltöztetése (pl. a II. világháború után a németek vagy a magyarok kitelepítése több európai országból, de gazdasági okok miatt is pl. víztározók vagy bányák létesítése kapcsán – lásd
Bözödújfalu Erdélyben).
• Ösztönzött migráció, amikor a lakosságnak választási lehetősége van maradni vagy távozni, de külső erők ösztönzik az elvándorlásra (pl. nemzetiségi jogok korlátozása következtében)
• Szabad migráció, amikor a taszító és vonzó erők egyéni mérlegelése alapján, szabadon lehet dönteni a költözésről (pl. faluból városba költözés vagy napjainkban az Európai Unión belüli munkavállalás céljából történő migráció)
• Tömeges migráció, amikor az egyéni motivációk helyett egy társadalmi csoport részeként, a csoportot követve történik a lakóhely-változtatás (pl. szlovákiai vagy magyar romák Kanadába költözése a XXI. század elején).
Rendõrök kísérik a Horvátországból érkezett menekülteket a gyékényesi vasútállomásra Zákány térségében 2015. szeptember 20-án.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
A részleteket 
Hozzászólok