Pirocumulus felhők képződnek, amikor a tüzekből származó meleg levegő felemelkedik majd lehűl. A légköri nedvességből és az égett növényzetből származó pára kicsapódik a hamurészecskékre.
Ahogy a füst egyre magasabbra emelkedik, a légnyomás csökken, aminek eredményeként a füstfelhő kitágul és még jobban lehűl. Ha elégé lehűl, akkor a nedvesség kicsapódik, és gomolyfelhő keletkezik, aminek pirocumulus a neve.
A füstfelhő további tágulása és lehűlése miatt még több nedvesség kondenzálódik, és a felhő még gyorsabban emelkedik, benne erős a levegő turbulenciája, zivatar keletkezik. Ez a felhő a pirocumulonimbus.
Tapasztalt pilóták szerint a repülőgépek időjárási radarjai nem észlelik a tűz által keltett turbulenciát, mivel az nem mindig jár magas páratartalommal, a radarok pedig a hamurészecskéket nem észlelik.
A repülőgépekre a másik veszélyt az jelenti, hogy a tüzek vonzzák a madarakat, mert a tűz megzavarja a rovarokat, a levegőben repkedő nagy számú rovar pedig mint táplálék sok madarat csábít a füstfelhőkbe. Tehát a pirocumulus felhő közelében tipikusan sok madár fordul elő, ezért azok veszélyt jelentenek a repülőgépekre.
Ha a pilóták tiszta égbolton repülnek, akkor könnyen észreveszik a pirocumulust, ezért el tudják kerülni azt időjárási radarok segítsége nélkül is, hiszen tudják, hogy ott erős a turbulencia. Ha azonban ködös időben, rossz látási viszonyok között repülnek, akkor nem látják a kialakult a pirocumulus felhőt, egyenesen belerepülnek, mert az időjárási radar nem jelzi a veszélyt.
A részleteket 
Hozzászólok