Amazonas
Amerika Címlap

Népes civilizáció művelte az amazóniai esőerdők térségét

Csupán az elmúlt évszázadokban hódította vissza a vadon az amazóniai esőerdőket, amelynek térséget tudósok szerint az európai hódítók megjelenése előtt sűrűn lakott volt és az ott élők hasznosították az erdőket, földeket, háziasították a növényeket.

Az Amazonas-medence ad otthont a világ legnagyobb, nagyjából 6,7 millió négyzetkilométernyi területet borító esőerdejének, amelynek területén összesen kilenc ország osztozik. Itt található a világ állatfajainak egytizede, valamint a Föld összes madárfajának egyötöde is.

Ugyan a régióra gyakran mint a modern kort megelőzően háborítatlan természetet rejtő területre gondolnak, az elmúlt néhány évtizedben régészek egyre több bizonyítékot találtak arra, hogy az Amazonas-medencében a múltban számos nagyobb és társadalmi szempontból is összetettnek számító közösség élhetett. Mindez egybeesik a 16. és 17. századi európaiaktól fennmaradt beszámolókkal is – olvasható a Live Science tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Charles Clement, a manausi Nemzeti Amazóniai Kutatóintézet növény genetikusa és történelmi ökológusa, valamint kollégái a Proceedings of the Royal Society B tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban igyekeztek választ adni arra, milyen lehetett az Amazonas medencéje az európaiak megérkezése előtt.

Ezt is elolvasom:
20 km hosszú árnyékot vetnek ezek a vulkánok

A kutató elmondta, hogy a tudósok között egyetértés van abban, hogy az Amazonas-medence középső, valamint déli része sűrűn lakott terület volt, és ezeket a tájakat jelentős részben az itt élők által hasznosított erdők, földek és háziasított növények borították.

Az európaiakkal való találkozás idejére a helyi őslakos társadalmak legalább 83 őshonos növényfajt – köztük édesburgonyát, dohányt és kakaót – háziasítottak, valamint további 3-5 ezer nem domesztikált növényfajt is hasznosítottak valamilyen módon.

Korábbi kutatások fedezték fel az Amazonas-medence akár több mint 0,1 százalékát is fedő, tápanyagban és szénben gazdag “fekete földet”, amely az emberi tevékenységnek – komposztálás, tűzrakás, talajtakarás – köszönhetően rakódhatott le. A fekete földdel borított területek 6 ezer évvel ezelőtt jelentek meg először, és a kutatók szerint gyors ütemben kezdtek el terjedni mintegy 2500 évvel ezelőtt.

Ezt is elolvasom:
Körparcellák Brazíliában

A fekete földdel borított területek kiterjedtségének tükrében legalább 8 millió őslakosra elegendő élelem megtermelésére lehettek képesek Amazóniában 1492-ben – vélik a kutatók.

“Az első spanyol kalandorokat az nyűgözte le leginkább, hogy mennyi egészséges és jól táplált ember, valamint bőséges élelem volt minden településen, amelyet az Amazonas-medencében meglátogattak. Ez meggyőzte őket arról, hogy a termőtalaj gazdag, és az őslakosok tudják, miként hasznosítsák azt élelemtermelésben” – fogalmazott Charles Clement.
A kutató szerint a régiót Kolumbusz Újvilágba érkezése után kezdte ismét meghódítatni a vadon. A felfedezők olyan európai, afrikai és ázsiai eredetű betegségeket – például az Inka Birodalmat romba döntő himlőt – hurcoltak magukkal, amelyek ellen az őslakosok szervezete nem tudott védekezni. A földrész lakosságának mintegy felét irtotta ki a betegség az amerikai kontinens felfedezését követő első száz évben.

Ezt is elolvasom:
Óriási esőerdő-pusztítással jár a kisüzemi aranybányászat Peruban

Noha a régiót az őslakosok eltűnése után foglalhatta el ismét a természet, Charles Clement hangsúlyozza, hogy az egykor itt élt bennszülöttek mezőgazdasági tevékenysége nem hasonlítható össze a modern társadalmakéval.

“Az őslakosok nem tarolták le az erdőket, nem alakítottak ki legelőket és termesztettek szójababot. Nem azt próbáljuk mondani, hogy a modern társadalmak kivághatják az erdőket az élelemtermelés érdekében” – hangoztatta, és hozzátette, hogy további kutatások segíthetnek kideríteni, miként tudtak az őslakosok elegendő élelmet termelni társadalmaik számára a környezet elpusztítása nélkül.

“Talán valamit tanulhatunk Amazónia őslakosaitól” – fogalmazott.

http://www.livescience.com/51631-ancient-amazon-rainforest-agriculture.html

 


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Közeledő Pál(fordulás) 2021/01/22
    Újabb fordulat várható időjárásunkban, egyre hidegebb levegő áramlik térségünkbe. Szombaton még jórészt enyhe időre számíthatunk, azonban vasárnap, hétfőn fokozatos lehűlés várható, és akár nagyobb területen is havazhat - visszatér tehát a tél.
  • Melegrekordok kapujában 2021/01/21
    Mozgalmas napok várhatóak. Pénteken napi melegrekord dőlhet, mind országos szinten, mind pedig a fővárosban. A hétvégén azonban mozgalmasabb, több hullámban csapadékos időjárás valószínű. A halmazállapot szombaton döntően még eső lesz, vasárnap délutántól azonban egyre több helyen valószínű havas eső, majd hó.