1848. március 15-én, szerdán hűvös, esős idő volt

A feljegyzések szerint 1848. március 15-én Budapesten kellemetlen időjárás uralkodott.

A hőmérséklet fagypont feletti volt, déli, délkeleti szél fújt, már a kora hajnali óráktól kezdve egész nap erősen felhős volt az ég, esett az eső. Aznap kb. 7 mm csapadék hullott, ami több mint amennyi általában esni szokott ezen a tavaszi napon.

A Vasárnapi Újság 1868. március 15-ei számában megjelent illusztráció szerint is esős idő volt ekkor Budapesten: néhány esernyő látható a képen (kiemelt kép). A korabeli visszaemlékezések is kellemetlen, hűvös, esős időről írnak.

Utalás az időjárásra a Vasárnapi Újság 1898. március 13-án megjelent számában (a piros vonal az időjárásra utaló szöveget jelöli, a képen Petőfi Sándor látható)

Utalás az időjárásra a Vasárnapi Újság 1898. március 13-án megjelent számában (a piros vonal az időjárásra utaló szöveget jelöli)

„Ott volt a Landerer és Heekenast nyomdája. Midőn én oda érkeztem, Petőfi, Jókai, Vasvári, Sükei, a sajót már lefoglalták és a német betűszedők vivát-kiabálások között szedték a «Nemzeti dalt» és még azt, hogy «Mit kíván n magyar nemzet?” (forrás: Vasárnapi Újság, 1898. 11. szám)

1848-ban Európa nagy részén több csapadék hullott az átlagosnál, például a Brit-szigetek is csapadékosabb volt, jelentős árvizek alakultak ki a Temze mentén.

Európa hyetográfiai vagy esőtérképe 1848-ban (forrás: Wikipédia)

Történelmi feljegyzések, írásos emlékek, festmények segítségünkre lehetnek az éghajlatkutatásban. Hazánk egyik értékes kultúrtörténeti emléke a kőszegi Szőlőjövések könyve. Kőszeg városában az 1700-as évek első felétől szokás volt, hogy minden évben bíróválasztáskor, Szent György napján (április 24-én) szőlőhajtásokat mutattak be a városházán. 1740-től ezeket le is rajzolták természetes nagyságukban a Szőlőjövések könyvébe. A hajtások hossza a tavaszi időjárástól függött. (A melegebb tavaszon hosszabb hajtások nőttek.) így a mérethű rajzok alapján az utóbbi 200 év tavaszainak időjárása megállapítható. Az alábbi diagram is utal a hűvösebb tavaszra.

A tavaszi hőmérséklet eltérése és a szőlőhajtások hosszának eltérése az átlagtól

Hőmérsékleti viszonyok
A napi középhőmérséklet átlagosan 5°C között alakul, a legmelegebb években a maximum 20°C fölé is emelkedhet, míg a leghidegebb években –10°C alatti értékek is előfordulhatnak.

*A napi középhőmérséklet sokévi átlaga március 15-én az 1971-2000 közötti adatok alapján* (forrás: met.hu)

Csapadékviszonyok
A csapadék sokéves átlaga erre a napra 1 és 2 mm között változik az ország túlnyomó részén. Az 5 mm-t elérő csapadék mennyiség előfordulásának valószínűsége nagyon csekély, 30 év alatt 1-2 alkalommal várható csak. Gyakran volt csapadékmentes ez a nap, a csapadék eddigi maximuma 30 mm alatt maradt.
A csapadékösszegek valószínűségi ábrájából látszik, hogy mintegy 25% a valószínűsége annak, hogy közel 6 mm csapadék hullik, 20% annak, hogy legalább 8,7mm, 15% annak, hogy legalább 9,3 mm. Mintegy 10% annak az esélye, hogy a napi csapadékösszeg ezen a napon több lesz mint 10 mm, ugyanakkor a 20 mm csapadék ezen a napon extrém magasnak számít, előfordulásának esélye alig 1%.

*A napi csapadékösszegek valószínűségi jellemzői március 15-én a sokévi napi csapadékösszegek alapján* (forrás: met.hu)

Címkék1848 időjárás tavasz történelem

Környezettudatos vagy? Ha 1000 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Ezek is érdekelhetnek